Márai Sándor: Miért akarok többet és másféle sorsot, mint a rigó? – kezdetű idézete ismét egy egyszerű és örökérvényű bölcsességet rejt.
Márai Sándor: Miért akarok többet és másféle sorsot, mint a rigó?
„Kétségbeesve mentem a tavaszi mezőn át. De aztán megpillantottam a rigót, mely néhány lépés távolban ugrált előttem, a papsajt, lucerna és bükköny között, s megálltam.
Feketerigó volt, sárga csőrrel, s láthatóan boldog volt. A világegyetem része volt, szívét érzések és indulatok hatották át, sorsa előrelátható volt e világban, mint az én sorom is, a szerelmet és a halált, a megélhetés gondjait és az élet nagyszerűsége fölött érzett elragadtatást éppen úgy ismerte, mint én, hangja volt, mellyel el is tudta mondani, dallamosan és önkívületben, ezt az elragadtatást – mit akarok én? -gondoltam.
– Miért akarok többet és másféle sorsot, mint a rigó?”
További idézetek Márai Sándortól
Márai Sándor: Füveskönyvből hoztam egy idézetet, ami az „Arról, hogy emberi méretekben élünk” alcímet kapta.
Márai Sándor köztudottan szerette a természetet. „És mégis, ma is, így is, örökké mennyit ad az élet!” – híres mondata az Ajándék című versének kezdő sora. A vers megtanít arra, hogy vegyük észre az élet apró csodáit és örüljünk a bennünket körülvevő szépségeknek.
Márai Sándor idézeteket gyakran osztok meg itt a blogon. Ezek a hosszabb szövegrészből kiragadott gondolatok önmagukban is megállják a helyüket. Elgondolkodtatnak, tovább gondolásra ösztönöznek. Márai Sándor: Az élet értékéről szóló idézete a Füveskönyvből is pont ilyen.