Várnai Zseni: Így álmodom…így képzelem című verset ajánlom szeretettel.
Várnai Zseni: Így álmodom…így képzelem…
Ha egyszerre csak, mint egy ábrát,
letörölné a fekete táblát
az Alkotó
művészkeze
s valami újat kezdene,
de úgy, hogy égszín lenne a tábla
s csodás világot tervezne rája
a Teremtő
művészkeze…
új Édenkertet festene!
Letörölné a régi rosszat,
varázsolna szebbet és jobbat
a legnagyobb
művész keze…
egészen újat festene!
Oly csodaszépet, hol a lények
békességben, boldogan élnek,
nincs félelem
csak értelem…
így álmodom…így képzelem!
De Földanyánk, miért ne lehetne
rajtad a világ Édenkertje,
van napod, holdad,
levegőd,
varázslatos teremtőerőd…
Minden lehet, ami még nem volt,
fölöttünk a végtelen égbolt
s a Teremtő
művészkeze
békegalambot festene
a táblára, de úgy, hogy többé
ne legyen kéz, mely letörölné…
s békesség lenne mindörökké!
További versek Várnai Zsenitől
Várnai Zseni: Öreg nő sóhajt című versét ajánlom, mert bizony az idős korban is meg lehet és meg kell találni a szépséget.
Várnai Zseni: Csodák csodája című verse a tavasz szépségét tárja elénk a tőle megszokott kedvességgel, bájjal. A verset olvasva rögtön elfeledünk minden bút, bánatot és színesebben, derűsebben látjuk a világot.
Vénasszonyok nyarának vagy más néven indián nyárnak hívjuk a szeptember végén és október elején tapasztalható csendes, derült, meleg időt. Várnai Zseni: Vénasszonyok nyara című verse pont erről a kellemes, idilli időszakról szól.