Áldozócsütörtök, Pünkösd és Úrnapja szorosan összetartoznak az egyházi évben, mint a húsvéti időszakot követő, egymásra épülő ünnepek. Úrnapja, hivatalos nevén Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepe, a katolikus egyház egyik legkiemelkedőbb, örömteli ünnepe, amelyet a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtökön tartanak – azaz Pünkösd után két héttel. 2025-ben június 19-re esik.
Az Úrnapja eredete
Úrnapja az Eucharisztia, vagyis az Oltáriszentség ünnepe. A 13. században, Liège-i Szent Julianna látomásai és kérésére, valamint egy eucharisztikus csoda hatására rendelte el IV. Orbán pápa 1264-ben az ünnepet az egész egyházban.
A híres eucharisztikus csoda Bolsena városában történt, amikor egy pap misézés közben kételkedett Krisztus valóságos jelenlétében. A szentostyából vér kezdett folyni, amely a korporáléra (oltárkendő) hullott. A csodát Róma püspöke is megerősítette, és ennek hatására rendelték el Úrnapja ünnepét.
Mit ünneplünk Úrnapján?
Az Eucharisztiában – a kenyér és bor színe alatt – Jézus valóságosan jelen van. Úrnapján ezt a titkot és ajándékot ünnepli az egyház: Krisztus testét és vérét, amelyet az utolsó vacsorán alapított.
Ez az ünnep nem a nagyhét fájdalmára emlékeztet, hanem az örömre, hogy Krisztus ma is velünk van, jelenvaló az oltáriszentségben.
Ünnepi szokások, körmenet
Az egyik leglátványosabb és legszebb egyházi ünnep. A templomi szentmise után körmenetet tartanak, amely során a pap monstranciában (szentségtartóban) viszi végig az Oltáriszentséget az utcákon. A körmenet útvonala virágszőnyeggel díszített, és négy állomásnál (oltárnál) evangéliumi szakaszokat olvasnak fel.
A körmenet kifejezi, hogy Krisztus nemcsak a templomban, hanem a világban is jelen van, és megáldja mindennapi életünket, városainkat, falvainkat, otthonainkat.
Úrnapja jelentősége
- Az Eucharisztia méltó ünneplésére hív.
- Erősíti a közösségi hitet és tanúságtételt.
- Megerősíti a szentségi jelenlétbe vetett hitünket.
- A körmenetben való részvétel sokak számára lelki élmény, megerősítés, hálaadás.
Érdekesség
- Több Pest vármegyei településen, például Csömörön a körmenethez virágszőnyeget készítenek több száz méter hosszan.
- A körmeneti virágszirmokat régen megszárították és gyógyító, védelmező erőt tulajdonítottak nekik.
Összegzés
Úrnapja a hálaadás és tanúságtétel ünnepe. Emlékeztet, hogy Jézus nem hagyott minket magunkra: valóságosan jelen van az Oltáriszentségben, és szeretetével körülölel bennünket. Az ünnep látványos, mély értelmű, és egyházunk egyik legszebb hitvallása Krisztus jelenlétéről.