A húsvét utáni hetedik vasárnapot és az azt követő hétfőt hívjuk Pünkösdnek, ami a keresztény egyház megalakulásának ünnepe. Az ünnephez több hagyomány és népszokás is társul, valamint hozzátartozik a bazsarózsa, amit virágzási ideje miatt pünkösdi rózsának is hívunk. Most két kvízjátékkal is tesztelheted, mennyire ismered a pünkösd történetét és hagyományait.
Pünkösd ünnepe
Pünkösd dátuma a húsvéthoz igazodik. A húsvét utáni 7. vasárnapon ünnepli a keresztény egyház a Pünkösdöt, a Szentlélek eljövetelét. Ezt a napot a szeretet kiáramlásának is nevezik, mert ezen a napon áradt ki a Szentlélek Jézus tanítványaira az apostolokra.
A magyar Pünkösd szó a görög pentékoszté, azaz ötvenedik szóból ered, utalva arra, hogy a húsvét utáni 50. napon ünnepeljük. Hivatalosan csak a vasárnap és a hétfő munkaszüneti nap, ezért kevesen tudják, hogy akárcsak a húsvét, a pünkösd is egész hetes ünnep. Az ünnep hosszúságára utal az is, hogy májust a pünkösd havának is nevezik, annak ellenére, hogy a pünkösd extrém esetekben június elejére is áthúzódhat.
A pünkösdhöz kötődő hagyományok a tavaszköszöntéséről szóltak. A régi szokások a XIX. századig fennmaradtak, annak ellenére hogy a XVI. századi egyházi zsinatok többször is megtiltották például a pünkösdi király választást és a vigasságokat, így a táncokat is.
A pünkösdi király-választás már a kora középkorban ismert volt hazánkban. A királyt legtöbbször valamilyen verseny keretében választották meg. A pünkösdi királyság kifejezés az értéktelen, múló hatalomra már a XVI. században is fellelhető. Mára már a pünkösdi király választás szokása teljesen elkopott, legfeljebb csak a skanzenekben rendezett hagyományőrző ünnepeken találkozhatunk vele.
Pünkösdi hagyományok, szokások
Egyes vidékeken még ma is szokás, hogy Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöldágat (nyírfaágat, gyümölcsfaágat vagy bodzát) tűznek a gonosz, ártó, rossz szellemek elűzésére és azért, hogy megóvják a házat és népét a villámcsapásoktól. Gyakorta a lányos házakat jelölték a zöldágakkal, de népszerű díszítő elem a bazsarózsa.
Udvarlással, párválasztással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak a pünkösdi ünnepkörhöz. A Zempléni-hegyvidék falvaiban a májusfa állítás hagyományát pünkösdkor tartják, nem pedig május elsején. Ott május elsején májuskosarat ajándékoznak a z eladósorban lévő lányoknak.
Ahol május elsején volt a májusfa állítás, ott az ünnepélyes kidöntésére került sor pünkösdkor. A májusfákra a színes szalagokon kívül gyakran került kocsi kerék és borosüveg. A sárközi Szeremlén pünkösd másnapján a szerelmesek körében népszerű volt a pünkösdi ladikázás. Az udvarló legény szerelmi ajándékként díszes evezőt adott a választott lánynak.
A pünkösdi királynéjárás, más néven pünkösdölés, pünkösd vasárnapjához kapcsolódó régi magyar népszokás, melynek során a legszebb, legkedvesebb hajadont ünneplik a falu lakói. A szokás dunántúli területeken elterjedtebb, de nyomait máshol is fellelhetjük.
Pünkösdhöz is kapcsolódik időjárás-, és termésjóslás. Egyes helyeken úgy tartották, hogy ha Pünkösdkor esik az eső, akkor jó termés várható. Máshol viszont azt mondták, hogy a „pünkösdi eső ritkán hoz jót”. Baranyában úgy tartják, ha Pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz. A pünkösdi harmatról azt tartották, hogy gyógyító-, varázsereje van. A zsebkendőbe szedett harmatot a szeplő ellenszerének vélték.
Mint minden nagy ünnepen, ilyenkor is tiltották az állatok befogását és a kenyérsütést is.
Minden hagyomány közül legismertebb a Csíksomlyói búcsú. Csíksomlyón található az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely. A székely emberek Csíksomlyóra irányuló zarándoklatairól már a XV. századi feljegyzésekben is olvashatunk.
A pünkösdi zarándoklat ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú mára már a magyarság egyetemes találkozóhelyévé vált. Buszokkal, vonatokkal tízezrével érkeznek a hívek a világ minden tájáról a kegytemplomhoz. Sokan az út egy részét gyalog teszik meg. A misét pünkösdszombaton tartják. Mise után a hívek a szent hegynek tartott Kissomlyó-hegyen található keresztutat járják végig.
Pünkösdi virágdíszítések
A körmenet a hegy tetején található három kápolnánál végződik. Székesfehérváron több éves hagyománya van a Pünkösdi Virágálom rendezvénynek, amikor is ügyes virágkötők virágdíszbe öltöztetik a város fontos helyszíneit, nevezetességeit.
A Pest megyei Mendén a Pünkösdi templomdíszítés egy olyan hagyomány, amelyet a 2011-ben a Szellemi Kulturális Örökségek listájára is felvettek. A Pest megyei település egyházi keretek között zajló tavaszköszöntő szokása három napos. A nyárfákat már pénteken felállítják a templomban, a virágok pedig szombat délelőtt kerültek fel az oltárkerítésre.
Az úrnapján, a pünkösd utáni második vasárnapon a katolikus egyházban általános szokás a körmenet és a sok virágdísz. Erre az időre már teljes virágdíszbe öltözik a természet, ezt szimbolizálják a virágszőnyegek, a falusi virágsátrak és a virágokkal díszített oltárak. Különösen híresek a Pest megyei települések virágszőnyegei, pl. Csömör, Budaörs, Ecser. Hívők és külső szemlélők számára egyaránt felejthetetlen élményt nyújt a sziromtengerben vonuló templomi körmenet látványa.
Pünkösd vasárnap időpontjai a következő években:
2017. június 4.
2018. május 20.
2019. június 9.
2020. május 31.
2021. május 23.
2022. június 5.
2023. május 28.
2024. május 19.
2025. június 8.
2026. május 24.
2027. május 16.
2028. június 4.
2029. május 20.
2030. június 9.
Pünkösdi kvíz
Jöhet még egy kvíz?
