A pipacs és a repce földek csodáját nyár közepére a napraforgó sárgán bólogató virágfejei váltják az utak mentén. Nemcsak a neve, hanem a napraforgó szimbólumrendszere is szorosan kapcsolódik a naphoz. Többek között megbízhatatlanságot és előkelőséget is jelképez.
Napraforgó szimbólumrendszere
A napraforgó a fészkesek családjába (Asteraceae) tartozik, Ászak-Amerikában és Európában őshonos egynyári növény. A napraforgó az egyik legfontosabb haszonnövényünk, étolaj készül belőle. A magjáért termesztett növénynek nemesített változatai is léteznek. Így sárga, narancs, vöröses barna, sötétebb csöves virágokat is nevelhetünk a kertben vagy erkélyen. Egyszerű vagy telt virágú változatokkal egyaránt találkozhatunk. Az alacsonyabb fajták erősebben ágaznak el és több virágot hoznak.
Beérett magja, amit szotyinak, szotyolának, szotyoládénak, makukának, bróknak, cigánydrazsénak, cigánychipsnek vagy bugának is hívnak nemcsak a madarak részére finom csemege.
Napraforgó jelképrendszere
Már a neve is elárulja, hogy jelképrendszere szorosan kapcsolódik a Naphoz. Szoláris virággá avatja arany színe, sugaras szirmai, az a jellegzetessége, hogy növekedés közben a nap felé fordul.
A perzsa Mithrász-kultuszban a virág magának Mithrásznak, a napistennek volta attributuma.
A keresztényeknél Isten szeretetét és a jámbor lelket, közelebbről az imát és a szerzetesi engedelmességet szimbolizálta.
Ha negatívabban értelmezik forgását a nap után, jelenthet elvakultságot, megbízhatatlánságot és talmi gazdagságot.
Kínában, ahol hosszú életet jelent varázserejűnek tekintik, továbbá az előkelőség széleskörűen elterjedt szimbóluma.
A napraforgókkal a művésztekben is többször találkozunk, Van Gogh is előszeretettel festette meg azokat.