Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) magyar író, újságíró, muzeológus. Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója volt. Írói pályafutását versekkel kezdte. Most Móra Ferenc: Rózsák mellé című versét ajánlom szeretettel.
Móra Ferenc: Rózsák mellé…
Ha én lehetnék az idő,
de jó is lenne néked!
én téged, szépséges szívem,
szépséged teljességiben
jaj, hogy megőrzenélek!
Ha én lehetnék az idő,
fejed fölött megállnák,
hogy nyarad sohse múljon el,
hogy hozzád sohse jusson el
az ősz, a tél, az árnyék.
Ha én lehetnék az idő,
virág virágra kelne,
ahol a lábad földet ér
s az örök ifjúságodér’
mind téged irigyelne.
Ha én lehetnék az idő,
ó, éltem rózsaszála,
tisztán, fehéren és üdén
röpítenélek által én
a halhatatlanságba!
További Móra Ferenc versek
Ha beköszönt az ősz, akkor mindig eszembe jut gyerekkorom egyik kedvenc verse. Fogadd szeretettel Móra Ferenc: A cinege cipője című versét!
Június harmadik vasárnapján tarjuk az Apák Napját, azaz ünnepeljük az Édesapákat. Az apák köszöntése természetesen nálam sem maradhat el. Magam részéről Móra Ferenc Este című versével köszöntök minden édesapát, nagyapát, dédit, ükapát.
Móra Ferenc (1879-1934) a huszadik századi magyar irodalom nagy klaszikusa. Egy kiskunfélegyházi szűcsmester fia volt, innen küzdötte fel magát legnevesebb írónk közé, és mindemellett muzeológusként is kimagasló életművet hagyott hátra. Fontos volt számára a családi kötelék, az édesapa. Egyik legismertebb művében, a Kincskereső kisködmön című önéletrajzi elemekre épülő ifjúsági regényében is fontos szerepet játszanak a szülei. Apám című versében a szeretett édesapa elvesztéséről ír.