A magyar költészet napja rendezvényeivel 1964 óta tisztelgünk a magyar irodalom és azok nagyjai előtt. Április 11-én, József Attila születésnapján rendre irodalmi előadóesteket, könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat és versenyeket tartanak. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket. Itt most egy kvízzel is tesztelheted tudásod.
Magyar költészet napja – április 11
A magyar költészet napját 1964 óta ünnepeljük április 11-én, József Attila születésnapján.
Az első ünnepet 1956 júniusában, a nyári ünnepi könyvhéten tartották szovjet minta alapján, ahol már 1955-ben ünnepelték a hazai költészetet. A következő költészeti ünnepet 1961-ben tartották.
A Magyar Írók Szövetségének javaslatára a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Osztálya 1963-ban döntött arról, hogy ezután minden év április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ez az egyike a kevés számú ünnepnek, amely még a Kádár-korszakban született, a rendszerváltás után is folytatódott és napjainkig fennmaradt.
Az ünnepet Magyarországon kívül a szomszédos országok magyarlakta területein is megünneplik.
A COVID19 miatt 2020-hoz hasonlóan 2021-ben is online rendezvényeken ünnepelhetjük a magyar lírát.
Magam részéről ahogy minden évben, az idén is kedvenc József Attila versem megzenésített változatával ünneplek.
József Attila: Kertész leszek – videó
Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.
Minden beojtott virágom
kedvesem lesz virágáron,
ha csalán lesz, azt se bánom,
igaz lesz majd a virágom.
Tejet iszok és pipázok,
jóhíremre jól vigyázok,
nem ér engem veszedelem,
magamat is elültetem.
Kell ez nagyon, igen nagyon,
napkeleten, napnyugaton –
ha már elpusztul a világ,
legyen a sírjára virág.
1925. máj.
További József Attila versek
Április 14-e a könyvtárosok világnapja. Ebből az alkalomból József Attila: Szeretném, ha vadalmafa lennék hoztam, mert egyszerűen nem lehet nem szeretni. József Attiláról, mint a legtöbb művészről nem volt elmondható, hogy szerencsés vagy sikeres lett volna röpke 32 évében. De épp a hányatott sorsa, a korai árvasága, a sok nincstelenség és szűkölködés tette olyan nagy művésszé. A sors fintora, hogy az Ő munkásságát is csak halála után ismerték el igazán.
Magyar Költészet Napja – kvíz
És még egy kvíz!
