A piros gyűszűvirágot (Digitalis purpurea) az ókorba gyógyszerként használták. Egyes szívgyógyszerekben, magasvérnyomás csökkentésére szolgáló szerekben napjainkban is megtalálható. A gyűszűvirág szimbólumrendszere nem túl pozitív, de legendája igen kedves.
Gyűszűvirág szimbólumrendszere, legendája
A legismertebb gyűszűvirág faj, a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) a tátogatók családjának egyik tagja, Európa nyugati részen őshonos. Találkozhatunk vele erdőkben, erdei utak mentén, mezőkön és réteken. A legfontosabb nemesítések honosak nálunk, a vadon termő állományok pedig védett növények.
A gyűszűvirág gyógyhatásait egy angol orvos, William Withering fedezte fel a 18. században.
A gyűszűvirág angol neve Foxgloves, ami annyit tesz, mint rókakesztyű. A tizennegyedik században feljegyzett név valószínűleg a „népi kesztyű” (folks glove) kifejezés torzulásából alakult ki.
A kelta országokban a gyűszűvirágot a tündérek virágának tartották. Úgy gondolták, hogy az angyalok a gyűszűvirágok belsejében laknak. Erősen hittek abban, hogy a virág minden arra járó tündér irányába odafordul.
A legenda szerint az angyalok az ujjaikat díszítették ezzel a virággal, hogy aztán a holdfényben táncra perdüljenek.
A piros gyűszűvirághoz hasonló vagy rokon fajok: rozsdás gyűszűvirág, gyapjas gyűszűvirág, kisvirágú gyűszűvirág és sárga gyűszűvirág.
A gyűszűvirágból kivonható szívglikozid, a digitalin kis dózisban segíthet a szapora szívverés és a ritmuszavarok csillapításában.
Mérgezősége miatt házilag nem használható gyógynövényként. Csak és kizárólag gyógyszerként, orvosi rendelvényre kapható tabletta, csepp, injekció formájában.
A gyűszűvirág szimbólikus jelentése: kétszínűség