A gólyák gyerekkorom meghatározó madarai voltak. Természetes volt, hogy amint tavaszodik megjelennek a szemben lévő ház tetején. Ahogy az is, hogy a gólya hozza a kisbabát. Sok mindent tudtam az életmódjukról, a költözésükről, a fiókákról. Ugyanakkor fogalmam sem volt róla, hogy mit jelent a gólyák különleges hangja és miért kelepelnel a gólyák. Azóta minden hiányosságom pótoltam, voltam hazánk első és tudomásom szerint egyetlen Fehér Gólya Múzeumában is. A Madarak és fák napjához közeledve elmesélek néhány történetet a gólyák életviteléről.
Kölkedi gólyák és gyermekkori emlékek
Gyermekkoromban a virágba borult természeten túl a tavasz biztos jelét jelentette, ha a kis Baranya megyei falunkban, Kölkeden megjelentek a gólyák. Számomra a gólyák mindig is a tavasz fontos hírnökei voltak.
A gólya vadon élő madár, a lápos, mocsaras vidékeket kedveli, ahol elég élelmet talál magának. Szereti az emberlakta környezetet is, gyakran városokban is találkozhatunk velük házak, magas oszlopok tetején. A gólyák úgy élnek együtt az emberrel, hogy valójában az emberekre, az ember által előállított dolgokra nincs szükségük.
Az emberek sem látják semmi közvetlen hasznát a gólyának. Sőt inkább bosszankodnak a fészek körül kialakuló szemét miatt. A gólyák a szájukból kiesett táplálékot nem veszik fel, így gyakori a fészek körül az ételmaradék, a fészekből lehullott tojáshéj és vessző darabok. Nem szép látvány a fészek körül a gólya ürülék sem, ami ráadásul olyan erős, hogy például az autó festéket is felmarja.
Az osztálytársaimmal mindig komoly versenyt folytattunk, hogy ki lesz a szerencsés, ki látja meg az első gólyát. Elég gyakran az enyém volt a dicsőség. Talán azért, mert már akkor is szerettem nyerni, első lenni valamiben és nem is voltam rest tenni a céljaimért. Talán azért, mert én lelkesedtem legjobban a gólyákért. Legfőbb ok mégiscsak a helyzeti előnyöm volt. Mi az iskola mellett laktunk. Az iskola tetején pedig volt egy hatalmas gólyafészek, amibe minden évben rendre megérkeztek a gólyák. Erre a gólyafészekre én az udvarunkból pont ráláttam, így könnyű volt szemmel tartani a fészket az iskola időn túl is.
Szinte mindenki szerette a faluban a gólyákat és sokan, főleg a gyerekek számon is tartották, hogy hány gólyapár és fióka van. Mindig nagy izgalommal figyeltük augusztusban a fiókák első szárny próbálgatásait, drukkoltunk nekik, hogy minél előbb megnőjenek, megerősödjenek, hogy legyen elég energiájuk a hosszú vándorútra.
A Duna-Dráva Nemzeti Park területén található Kölked a gólyák szempontjából ma is nagyon fontos település. A Béda-Karapancsa Tájegység fontos élettere a vadon élő állatoknak, így a fehér és a fekete gólyáknak is. Kölkeden található hazánk egyetlen Fehér Gólya Múzeuma, ami 2002-ben nyitotta meg kapuit. A múzeumnak a volt napközi otthon épülete ad helyet, ahova annak idején én is jártam.
Tényleg magyar madár a gólya?
A gólyát sokan tipikus magyar madárnak tartják, de ezt meg kell, hogy cáfoljam. A gólya Európában Skandinávia, a Brit szigetek és Olaszország kivételével mindenhol előfordul. Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, a 250 m tengerszint feletti magasság alatti területeken mindenhol találkozhatunk vele. Két alapvető faja ismert. Az Európában megtalálható fajjal Nyugat-Ázsiában lehet még találkozni, ezek Afrikába járnak telelni. A másik faj Ázsia középső részén él, telelni pedig Indiába jár.
A gólya kecses, de méretes madár, testhossza 100 -115 centiméter, szárnyfesztávolsága 155-165 centiméter, testtömege 2200-4400 gramm. Testének nagy része fehér vagy piszkosfehér, szárnyai feketék, csőre és lába pedig piros.
Fészekrakás
Március végén, április elején érkeznek meg hazánkba. A párok egy költési időszakra állnak össze, a hím választja ki nőstényt. Először a hímek érkeznek, ők foglalják le a fészket. A fészket a gólyapár közösen építi száraz növényeiből, gallyakból. Az ujjnyi vastagságú, kb. 40-50 cm hosszú ágakat csőrűkben szálanként hordják össze. A visszatérő gólyák az előző évben rakott fészket szokták renoválni, friss tollal, lágyszárú növénnyel, száraz levelekkel, füvekkel kibélelni. Az öregekkel visszatérő előző évi gólyafiak vagy új fészket építenek vagy keresnek egy árván maradt fészket és azt javítják ki. A fészek átmérője az 1 métert is elérheti.
Fészkelés, fiókák
A gólyák a költés idejét leszámítva mindig állnak a fészekben, még pedig a széllel szembe fordulnak. Kb. 3-5 éves korukban érik el ivarérettségüket. A fészekrakás után május vége felé 4-6 tojást rakva kezdik meg a költést. A tojásokon a gólyapár felváltva kottlik, nemcsak a tojó, hanem a hím is ül a tojásokon. A költés 29-34 napos ideje alatt egymást látják el élelemmel, a tojáson épp szolgálatottevőnek a párja szervírozza a begyűjtött finomságokat.
A kikelt kis gólyák csőre fekete, a lábuk fehér, s szürke, ritkás tollpehely borítja testüket. A tojáshéjat a fészek szélére tolják, majd lerugdossák a földre. A kicsiket, amíg meg nem tollasodnak a szülők még a naptól is óvják. Úgy állnak, hogy árnyékukkal megvédjék a fiókákat a tűző napsugaraktól. A fiókákat kisebb halakkal, siklókkal, békákkal, ebihalakkal, bogarakkal etetik. A kis gólyák a kilencedik hét végére tanulnak meg repülni és saját maguknak élelmet szerezni.
Miért kelepel a gólya?
A gólya nem ad hangot, mint más madár, hanem kelepel, vagyis hátrahajtott fejjel összeveri a csőrét. A keleplés okára csak találgatások vannak. Van, aki szerint a párját hívja, van, aki úgy véli valamiféle jelt ad a másiknak, némelyek szerint szerelmes. Szerintem ez az utolsó magyarázat az igaz. Szerintem a szerelmüket, boldogságukat kürtölik világgá a kelepeléssel. Ez az állításomat arra alapozom, hogy gólyák nem csak magányukban, – amikor egyedül vannak a fészekben – kelepelnek. Gyakran olyankor is összeverik a csőrűket, amikor a párjuk mellettük van.
Gólyák költözése
Már augusztusban elkezdenek gyűlekezni a vonuláshoz, de csak szeptember közepén indulnak el. A nyugat-európaiak Gibraltár, a kelet-európaiak a Boszporus felé indulnak, hogy átszeljék a Földközi-tengert. Afrikában aztán a Szaharát átrepülve a egészen Dél-Afrikáig repülnek, hogy ott töltsék a telet.
A gólya fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A német EURONATUR természetvédő szervezet a gólyaállományok megóvásáért kiemelkedően sokat tevő településeknek Európai gólyafalu címet adományoz. Nagy büszkeségünkre 1996-ban másodikként a Somogyi megyei Nagybajom község tehette ki az elismerést több nyelven is hirdető feliratot a faluvégi helységnévtáblák mellé. A községben évente közel harminc gólyapár költ, egy részük a főutca mentén.
Versek, mesék a gólyákról
A gólyákról több vers, nóta, mondóka, babona született. Például Arany János: A rab gólya, vagy Fecske Csaba: Titok című verse.
Ha valaki fél lábon áll vagy ugrál, azt mondjuk rá, hogy gólyalábon áll, gólyalábon ugrál.
A borzas, elhanyagolt hajú nő fejét, haját a gólyafészekhez hasonlítjuk: olyan a feje, mint a gólyfészek.
Ha valakin már látni, hogy várandós, úgy adják hírül: Icáéknál is rászállt a kéményre a gólya vagy Mariék kéményén is kelepel már a gólya.
Gólyaláb a neve annak a legalább két és fél méter magasságú, alsó harmada tájékán lábtartóval ellátott karó- vagy léc párnak, amivel régebben a vizes, sáros tocsogókban, vízállásokban, lápon közlekedtek, ma pedig cirkuszokban, fesztiválokon találkozhatunk.
Népszerű nóták közé tartozik, a Gólya, gólya, hosszú lábú gólya…
Addig is egy gyermek mondóka:
Gólyát látok,
Szeplőt hányok!
Gólya, gólya vaslapát,
Hozzál nekem kisbabát!
Gólya, gólya gilice,
Mitől véres a lábad
Török gyerek megvágta,
Magyar gyerek gyógyítja.
Síppal, dobbal,
Nádi hegedűvel.
A gólyamesének, a gólya hozza a kisbabát legendának egy egész bejegyzést szenteltem.