Az Év Vadvirága 2022 címet az agárkosbor (Anacamptis morio) érdemelte ki az internetes szavazás nyerteseként. A sokféle gyeptípusban gyakran tömegesen előforduló agárkosbort gyógynövényként is hasznosítják, védett státusza miatt azonban ne szedjük le, csak gyönyörködjünk a szépségében.
Év Vadvirága 2022: agárkosbor
Az Év Vadvirága 2022 versenyben az agárkosbor mellett a vizes élőhelyeken előforduló mocsári békaliliom (Hottonia palustris) és a szárazabb gyepekben, felhagyott szőlőkben, gyümölcsösökben megjelenő csillagőszirózsa (Aster amellus) volt a két jelölt.
Több mint 3200 szavazat érkezett, ebből 1400-an az agárkosborra, 960-an a mocsári békaliliomra, 810-en pedig a csillagőszirózsára voksoltak.
Agárkosbor (Anacamptis morio) félszáraz gyepekben, hegyi- és homoki réteken, lápréteken gyakran igen nagy számban előforduló alacsony, mindössze 10 – 20 cm magas talajlakó orchidea. Régebben az Orchis nemzetségbe tartozott, ma a sisakoskosbor (Anacamptis) nemzetségbe sorolják.
Az agárkosbor hazánk középhegységeinkben még viszonylag gyakori vendég, de Külső-Somogyban, a Tiszántúlon és Nyírség nagy részén hiányzik, vagy ritka.
Latin nevét (morio=bolond) arról kapta, hogy a gyakran óriási egyedszámú állományokban mindig van néhány szokatlan megjelenésű, eltérő virágszínű, többnyire a rózsaszín különböző árnyalatában vagy fehérben pompázó egyed.
Az agárkosbor gyökérgumóit a Közel-Keleten étkezési és terápiás célokra használják, a gumók nyálkahártyavédő és ingercsökkentő hatóanyagai miatt. A gumókat kiszárítják, majd az őrleményükből a „salep”, török eredetű forró italt készítik, melynek íze a vaníliás-fahéjas tejbegrízre emlékeztet. Különösen a téli időszakban fogyasztják főként orvosságként. Megfázás-és torokgyulladás kezelésére alkalmazzák.
Az agárkosbor védett, természetvédelmi értéke 10000 Ft.
Mocsári békaliliom (Hottonia palustris) egy igazi hínárnövény, mely a tövükig szeldelt, a víz alá merült levelekkel rendelkezik. A virágzat a beporzás érdekében magasan a víz felszíne felé emelkedik, hogy a pollinátorok számára könnyen elérhető legyen. Érdekessége, hogy a növény egyben önbeporzó is, a zárt beporzás (kleisztogámia) módszerét „alkalmazza”. A termőt ugyanabban a virágban keletkezett virágpor porozza be és termékenyíti meg, sokszor még a sziromlevelek zárt állapotában.
Csillagőszirózsa (Aster amellus) népi elnevezése krisztusszem, mely a növény virágjára utal. Ugyanakkor a virág elnevezés téves, mert a növény a fészkesvirágzatúak (Asterales) közé tartozik és amit virágnak vélünk felfedezni az tulajdonképpen egy összetett virágzat, melyet kis méretű, redukált csöves és nyelves virágok alkotnak.