Zelk Zoltán: Este jó című versét ajánlom szeretettel, melynek záró sorai így hangazanak: „Elolvadt a világ, de a közepén anya ül és ott ülök az ölében én.” Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18. – Budapest, 1981. április 23.) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró. Különösen nagy népszerűségnek örvendenek kicsik és nagyok körében egyaránt a gyermekversei és meséi.
Zelk Zoltán: Este jó, este jó
Este jó, este jó
este mégis jó.
Apa mosdik, anya főz,
együtt lenni jó.
Ég a tűz, a fazék
víznótát fütyül
bogárkarika forog
a lámpa körül.
A táncuk karikás,
mint a koszorú,
meg is ha egy kis bogár:
mégse szomorú.
Lassú tánc, lassú tánc
táncol a plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.
De az ágy, meg a szék
messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a
fekete falak.
Nem félek, de azért
sírni akarok,
szállok én is mint a füst,
mert könnyű vagyok…
Ki emel, ki emel
ringat engemet?
kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet….
Elolvadt a világ,
de a közepén
anya ül és ott ülök
az ölében én.
További versek Zelk Zoltántól
Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18. – Budapest, 1981. április 23.) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró. Gyermekversei és meséi különösen kedveltek. Fogadd szeretettel Zelk Zoltán: Október című versét.
Zelk Zoltán: Télapó és hóember című, aranyos versét ajánlom figyelmedbe. Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18. – Budapest, 1981. április 23.) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró.
Zelk Zoltán: Őszi mese című írása kedvesen és elgondolkodtatóan ír az ősz szépségéről.