Jézus születését a katolikus egyház liturgiája nyolc napon keresztül ünnepli. Karácsony másnapján a liturgia fehér színe azonabn pirosra változik. A piros a vér és a szenvedés színe, evvel emlékeznek az első keresztény vértanúra, Vértanú Szent Istvánra. A megkövezett szent tiszteletére vette fel a Vajkként született államalapító királyunk is az István nevet.
Készítette: © Raimond Spekking / CC BY-SA 4.0 (via Wikimedia Commons), CC BY-SA 4.0, Hivatkozás
Vértanú Szent István élete és emlékezete
István (Kr. u. 1 körül – 36/40 körül) az első keresztény vértanú, a hét diakónus egyike, akiket a hívők Kr. u. 36-ban az apostolok segédeivé választottak, hogy az imádságnak és az ige szolgálatának éljenek. A jeruzsálemi görög nyelvű zsinagóga elöljárói a szanhedrin elé állították, de ő itt is nyíltan hirdette Jézus istenségét.
Tanúságtételét nem fogadták el, a csőcselék megrohanta, kihurcolta a városból és agyonkövezte. Halála előtt így kiáltott: „Úr Jézus, vedd magadhoz a lelkemet!”. Jeruzsálem óvárosának kapuja, amelyen végső útjára indult, ma is az István-kapu nevet viseli.
István diakónus vértanúságát Szent Lukács örökítette meg az Apostolok cselekedeteiben (6,1–8,2). A megkövezését szépen illusztrálja a kölni dóm freskója.
István diakónus ünnepét a legrégibb liturgikus források is december 26-ára tették, ma is ezen a napon emlékezünk rá.
Szent István királyunk Vértanú Szent István tiszteletére vette fel az István nevet.
Vértanú Szent István tiszteletére több templomot is felszenteltek. Passau óvárosának szívében, a legmagasabb ponton emelkedik a csodálatos és gigantikus méretű Szent István-katedrális. A három hatalmas torony, tetején a zöld hagymakupolákkal a három folyó városának jelképe. 1668-ban épített orgonája, ami a legnagyobb a világon, jelenleg felújítás alatt áll, de ezidő alatt sem kell nélkülözni csodálatos hangjait.
Az István az egyik leggyakoribb magyar férfinév, jelentése: virágkoszorú, koszorúzott, koronázott. A néphagyományban december 26. és 27.-e, Szent János napja is jeles napok. A 18. század közepéig karácsony hármas ünnep volt, Szent István és Szent János napját is megünnepelték: névnapi köszöntővel és az ezt követő áldomással.