Az itáliai származású Szent Gellért nem csupán a katolikus hit követői, hanem az egész magyarság számára fontos történelmi személyiség. Előbb Imre herceg tanítójaként, majd mártírsága révén kapott előkelő helyet hazánk múltjában. A nagyműveltségű, példás életű férfi nevét a 15. század óta viseli a budapesti Gellért-hegy, ahonnan levetették és mártírhalált halt.
Szent Gellért fiatal évei
Szent Gellért neve minden magyar ember számára ismerős, hiszen emlékét őrzi fővárosunk híres magaslata. A történelemkönyvekből ismerős az itáliai származású egyházi ember, aki
Gellért 980 napján született Szent György napján, ezért a keresztségben is ezt a nevet kapta. Családja előkelő származású volt, édesapja Gerhard (Gellért) Sagredo rokonságban állt Pedro Barbolano, a huszonnyolcadik velencei dózse családjával a Centranigókkal.
Úgy tartják, a kis György sorsa ötéves korában pecséledődött meg, ekkor ugyanis súlyos betegség támadta meg a gyermeket. Istenfélő szülei a bencések Szent György tiszteletre alapított monostorába vitték, hátha a jámbor barátokképesek meggyógyítani fiukat.
Hogy megmutassák elkötelezettségüket, a fiucska felgyógyulása esetén az Úr szolgálatára ajánlották fel gyermeküket, aki végül így lépett egyházi pályára. A későbbiek végül igazolták a család döntését, a fiú szorgosan tanult, jámborságával és eszességével hamar kivívta magának az elismerést.
Életére csupán apja elvesztése vetett árnyékot, akit szenföldi zarándoklata közben ért utol a halál. Az ő emléke irénti tiszteletből vette fel az akkor nagyjából tizenöt éves György a Gellért nevet.
Az ifjú komoly megbecsülésnek örvendett társai között, melyet jól mutat, hogy huszonöt évesen már perjel (szerzetesi előljáró, az apát helyettese) volt. Az apát Bolognába küldte tanulni, hogy a jövőben tanári posztot foglalhasson el a kolostorban.
Gellért hét év múlva tért vissza a bencésekhez, ahol miután egykori pártfogója meghalt, megválasztották apátnak. Három év után lemondott és elindult apja nyomdokain a Szentföldre.
Szent Gellért Magyarországon
A sors azonban közveszólt. Palesztinába tartó hajóját egy vihar elsodorta és a horvát Póla (Pula) közelében található Szent András-szigeten lelt menedékre. Ekkor találkozott Pannonhalma apátjával, akinek egyből szimpatikussá vált a nagy műveltségű, példás életű férfi, így megpróbálta megnyerni királya, I. István számára.
Gellért ugyan eleinte nem tett le céljáról, hogy eljusson Jeruzsálembe, ám végül engedett a győzködésnek és elvállalta Imre herceg nevelését.
Miután Gellért befejezte a herceg oktatását, remeteéletre szánta magát. Bakonybélbe vonult vissza, ám amikor I. István visszahívta, hogy Csanád püspökének nevezhesse ki, teljesítette kötelességét. Nem csupán számos hívet szerzett a katolikus egyház számára, székesegyházat építtett, de gondoskodott a papok utánpótlásáról is, illetve alaposan átszervezte az egyházmegyét.
Nem véletlen, hogy a Szegedi Dómban Gellért püspök és Imre herceg szobra látható középen az oldalkápolnában.
Törekvései a király halálával értek véget. Ezután aktív politizálásba kezdett: szembe helyezkedett Orseolo Péterrel és Aba Sámuellel is, helyettük Vazul fiait támogatta. Tragikus halála is akkor következett be, amikor Endre és Levente herceget kívánta fogadni.
A legenda szerint István király testvére, Vata idegengyűlölő pártfogói levetették a hegyről, amely a 15. század óta viseli a Gellért-hegy nevet. A hegy lábánál álló 7 méteres bronz szobrot Jankovits Gyula készítette. A Gellért-szobor egyike az I. Ferenc József magyar király által adományozott 10 szobornak.
Kapcsolódó olvasnivalók
A budai Duna-partnak nagyjából az Erzsébet-híd és a Szabadság-híd közötti szakaszán emelkedik a magyar főváros talán leggyönyörűbb természeti kincse, a Gellérthegy. A középkorban a „boszorkányok tanyájaként” emlegett hegyhez egy szomorú legenda is kapcsolódik. Innen lökték a mélybe 1046-ban pogány lázadók a hittérítő Gellért püspököt, I. István király fiáak, Imre hercegnek a nevelőjét. A Gellérthegy természeti környezete és csodálatos látnivalói miatt a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Kilátóteraszairól az év minden szakában a pesti oldal csodálatos panorámája tárul elénk, előtérben a Duna kanyarulataival és hídjaival.
Az UNESCO világörökségi listára is felkerült budapesti Gellérthegy meghatározó látványeleme, egyik fő nevezetessége a Szent Gellért-emlékmű. Az egész városra áldást adó mozdulatban megörökített vértanú, Szent Gellért Budapest védőszentje. A hatalmas szobrot 1904-ben állították fel azon a helyen, ahol a hagyomány szerint az olasz származású püspök, Szent Imre herceg nevelője mártírhalált halt.
Államalapításunk ünnepére, augusztus 20-ra államalapító királyunknak fiához, Szent Imre herceghez intézett szavait hoztam. Szent István intelmei közel ezer év távlatában is értéket közvetítenek és megállják a helyüket.
Magyarország alig párszáz évvel a kereszténység felvétele után már sok szenttel büszkélkedhetett. Legismertebbek az Árpádok nemzetségének királyi sarjai, akik az uralkodó családok közül a legtöbb keresztény szentet adták a világnak. A magyar szentek, boldogok és tiszteletre méltók után most a legismertebb Árpád-házi szentek rövid ismertetését hoztam.