December 13-a különleges nap a magyar néphagyományban: ekkor ünnepeljük Luca napját, amelyhez rengeteg szokás, jóslás és babona kapcsolódik. A tél legsötétebb időszakában járunk, és nem véletlenül övezi ezt a napot különleges mágikus erő: úgy tartották, hogy Luca napja a „boszorkányok napja”, amikor a természetfeletti erők szabadabban mozognak. Ezekről a hagyományról szól Szabó T. Anna: Luca napján című kedves verse is.
Luca-napi babonák és szokások
A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-a volt a téli napforduló, az év legrövidebb napja. A fény születésének ünnepe így keveredett a keresztény és pogány hagyományokkal, és alakult ki az egyik leggazdagabb magyar népszokásvilág.
Luca széke – a boszorkányok leleplezésére
Talán a legismertebb hagyomány a Luca széke készítése. A hiedelem szerint:
- a széket tizenhárom napon át, minden nap csak egyetlen szög vagy darab fa hozzáadásával lehetett készíteni,
- karácsony estéjén a templomban állva erre a székre felálló ember meglátta, ki a boszorkány a faluban,
- menekülés közben mákot kellett szórni, hogy a boszorkányok ne érjék utol – mert kénytelenek voltak összeszedni az utolsó szemig.
Ez a mágikus rituálé egy igazi téli „thriller” a néphitben.
Luca-napi kotyolás – termékenységvarázslás
A fiúk jártak házról házra kotyolni, rigmusokat mondva, hogy bőség, termés és egészség költözzön a házba.
Például:
„Adjon Isten bort, búzát, bort, búzát, egészséget!”
A háziak tojással, kolbásszal vagy aprópénzzel hálálták meg a jókívánságokat.
Luca-búza – szerencse- és termésjóslás
December 13-án kis tálkában búzát vetettek:
- karácsonyra szép zöldre nőtt búza → jó termést ígért a következő évre,
- később a zöld szálakat a karácsonyi asztal díszeként, vagy a jószág takarmányaként használták.
A mai napig sok háznál él ez a kedves hagyomány.
Szerelmi jóslások – ki lesz a férjem?
Luca napja a szerelemjóslások ideje is volt:
- a lányok tizenhárom papírdarabra férfineveket írtak, és egyet minden nap elégettek; amelyik karácsonyra megmaradt, az volt a jövendőbeli neve,
- gyújtottak Luca-kalendáriumot, és a gyertya lángjából jósolták meg a szerelmi élet alakulását.
A karácsonyi varázslat így nemcsak a fény születését ünnepelte, hanem a kapcsolatokét is.
Baromfi- és állatjóslások
A gazdák figyelték az állatok viselkedését:
- ha a tyúkok csendesek voltak, jó tojáshozam várható,
- ha az állatok nyugtalanok voltak, az rossz szerencsét vagy kemény telet jelzett.
Időjóslás – a következő hónapok előrejelzése
A Luca-naptól kezdődő tizenkét nap mindegyike a következő év egy-egy hónapját jelképezte.
Azt figyelték:
- milyen az időjárás,
- esik-e hó vagy eső,
- süt-e nap.
Ha például december 16-án szeles volt az idő, akkor márciusra is szelet jósoltak.
Luca napja ma – hagyomány új köntösben
Bár a boszorkányoktól ma már kevesen tartanak, sok Luca-napi szokás máig él:
- sokan vetnek Luca-búzát,
- gyerekek készítenek Luca-napi alkotásokat,
- az időjóslás pedig még mindig kedves téli játék.
A babonák és hiedelmek izgalmas kaput nyitnak a múltba, és emlékeztetnek arra, milyen gazdag és sokszínű a magyar néphagyomány.
Szabó T. Anna: Luca napján
Luca napján nincsen munka,
dolgoztatok eleget!
Ne mossatok, ne fonjatok,
ne süssetek kenyeret!
Luca napján kilenc fából
Luca-széket kezdjetek,
bikaszarvú boszorkányok,
mostantól reszkessenek!
Az év legsötétebb napján
egy kis tavasz kell nekünk:
Karácsonyra kizöldülő
Luca-búzát keltetünk!
Hidegen és sötétségen
győz a gyertya, győz a fény –
nincsen ördög, sem boszorkány
az angyalok ünnepén!