Site icon Virágot egy mosolyért

Szabó Magda idézetek

Szabó Magda olyan fantasztikusan tudta egymás mellé helyezni a szavakat, hogy a regényeiből kiragadott néhány soros idézetek önmagukban is megállják a helyüket és örökérvényűek. Fogadd szeretettel a Szabó Magda idézetek legszebbjeit!

Szabó Magda idézetek

“Én soha másról, mint Magyarországról nem írtam. Soha másról, mint magyar problémákról nem írtam. Az, hogy a vágy és a szenvedély, a harag és az indulat nemzetközi – természetes. De én tulajdonképpen egész életemben Debrecenről írtam.”


“Beszélni kell, mert a hallgatásnak egész fészekalja rút, fekete kisgyereke születik: a félreértés, a sértődés, a megbántott önérzet, a kétely.”


“Emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha.” /Sziget-kék/


“Nem tudom, meddig élek, de ameddig még élek, meg kell tanulnom, milyen az, amikor az ölel magához, akinél ott felejtettem a lelkemet.”


“Úgy kell élni, hogy míg a világban forgolódunk, ne súroljuk le más emberről a bőrt.”


“Azt kell nekik mondani, hogy jó napot kívánok, mert az embereknek nem mindegyik napjuk jó.”


“Ha szeretnek bennünket, az mindig valamifajta kegyelem.”


“Meg szoktam én mondani a véleményemet álarc nélkül is, ha valamiről van véleményem – jobb azt megmondani. Aztán ha véleményestül is szeretnek, jó, ha nem szeretnek, hát azt is el kell viselni.”


“A világ olyan gyönyörű, hogy egyre nagyobb felelősség embernek lenni.”


“Annyi bajunk van, olyan nehéz az élet, olyan kevés a pénzünk, olyan bizonytalan a holnapunk, s olyan boldogok vagyunk!


“Ma már tudom, amit akkor még nem, hogy a vonzalmat nem lehet szelíden, szabályozottan és tagoltan kifejezni, és hogy nem fogalmazhatom meg a formáját senki helyett.”


“Negyedik éve vagyok boldog, ötödik éve vagyok szerelmes Beléd. Valami olyan jutott, ami a legkevesebb embernek: a zavartalan szerelmi boldogság.”


“Bánom is én, szeretett-e vagy se, minek szeretett volna, nem szeretett engem valójában senki tekívüled.”

Exit mobile version