Szabó Lőrinc: Szerelmes június és Radnóti Miklós: Június című csodálatos versét kínálom a meteorológiai nyár első napjára.
Szabó Lőrinc: Szerelmes június
Kék villogás a levegő, bolond
hangokkal tarka a délelőtt;
zengő árvíz a nap aranya
s mint sellők rebbennek ide-oda
az édes utcákon a nők.
Mennyi nő! Borzong tőlük a város.
Ma mindnek akad valakije:
gondolatban mindegyik után
kinyúl, bátran vagy tétován,
a vágy vagy a hála keze.
S az egész csak egy gondolat,
vagy annyi se – Aki él, örűl;
ma tavasz és nyár ölelkezik
s önmagával szeretkezik
az élet szemérmetlenűl.
Az élet – mit tudom én, mi az élet?!
Zűrzavar, bölcs és esztelen:
mindenki rokon mindenkivel,
életet és halált kever
a rettenetes szerelem.
Az élet – hús és ideg a kő is!
Tündöklő mámor a junius:
átlátszóan villognak a nők
s testük csillagközi erők
szent delejével koszorús:
jönnek-mennek az édes utcán,
s akinek van rá szeme,
szédülve látja, hogy mind után
kinyúl, bátran vagy tétován,
a mindenség keze.
Június hónapunk az első nyári hónap. Szokás még nyárelő, Medárd, Szent Iván vagy Napisten havának is nevezni. A legcsapadékosabb hónapunk, átlagosan 60-90 mm csapadék hullik júniusban. Legtöbbször helyi záporok, zivatarok formájában érkezik. Medárd napjának jóslásai épp erre utalnak. A varázslatos Szent Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló június 20-án van.
Radnóti Miklós: Június
Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derüs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testü nagy szitakötő.