Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny című verse aranyos kis gyermekvers, ami a házi állatokat veszi sorba „víg zenéjüket” felvonultatva.
Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny
Háp! Háp! Háp!
Jönnek a Kacsák!
Hű, de éhes, hű, de szomjas
ez a társaság!
Bú! Bú! Bú!
Boci szomorú!
De hogy feszít tyúkjai közt
a Kukurikú!
Röf! Röf! Röf!
Orra sárba döf:
sonka-lábán Kucu néni
fürödni döcög.
Gá! Gá! Gá!
Szalad világgá
Liba mama, ha a Csacsi
rábőg, hogy: I-á!
Rút! Rút! Rút!
Fel is, le is út:
mérges Pulyka te szereted
csak a háborút!
Bú! Röf! Háp!
Sípok, trombiták:
víg zenével így köszönt e
díszes társaság.
További gyermekversek és mesék
A Népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé. Erre a napra a legnagyobb magyar mesemondó, Benedek Elek: A só című meséjét hoztam a szeretetről.
A neves dán meseíró, Hans Christian Andersen sok szívhez szóló, elgondolkodtató történetet írt. Talán A két gyertya című mesét is Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia fordította, akinek a fordításában jelentek meg először magyarul Andersen meséi nyomtatásban 1856-ban.
Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam?