Samuel Taylor Coleridge: Mi lenne, ha című, igen rövid versét ajánlom szeretettel egy különleges álomról. Mellé pedig egy magyar költő, Szabó Lőrinc Könyv és Álom című versét hoztam. Szabó Lőrinc Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.
Samuel Taylor Coleridge: Mi lenne, ha
Mi lenne, ha aludnál,
És amíg alszol,
Álmodnál,
És mi lenne, ha
Álmodban a
Mennyországba eljutnál,
S ott tépnél egy szál virágot,
Különös, csodás virágot,
És mi lenne, ha
Felébredve,
Ott lenne épp a kezedbe`?
Mondd, mi lenne akkor?
Szabó Lőrinc: Könyv és álom
Éhes vagy, etetlek, agyam,
egyél, egyél:
étel és ital van a könyvben,
rokoni hús, rokoni vér.
Terülj-asztalkám és gyümölcskert
a könyvtár sok dús polc-sora,
egyél, jó barátok között vagy
s nemes kéj ez a lakoma!
Persze, rab voltál mostanában,
követ rágtál és salakot:
pénzért dolgoztál!… (bár talán még
az is hasznos lesz valahogy!),
s nagyon elfoglaltalak én is,
a test, sok durva földi vágy…
Mindegy, most ráérsz, s a gyönyörtől
szinte nyalogatod a szád.
Egyél csak, bár látnom lehetne,
hogy tömöd meg a gyomrodat,
hogy születsz ujjá!… Ugye, izlik
minden korty és minden falat?
Ugye, izlik a szellemekkel
ez az égi szeretkezés?
Megszívod magad, s ez a munka,
ez neked áldott pihenés.
Pihenj hát, s frissülj! Nekem is jó,
ami teneked élvezet:
megtelsz boldog, rest nyugalommal
aztán behunyod a szemed,
én meg lecsavarom a lámpát:
elalszunk… Már fáradt vagyok…
Álmodunk, és belső egünkön
kigyulladnak a csillagok.