„Ha Orsolya-napkor szép az idő, karácsonyig ilyen lesz.” – tartja az október 21-i Orsolya-nap népi jóslása. Persze nem ez az egyetlen hagyomány, jóslás, amit ehhez a naphoz társítottak elődeink. Nemcsak a karácsonyig tartó időszakra, hanem az egész télre vonatkozóan következettek a nap időjárásából. Szent Orsolya a szabók és a takácsok védőszentje.
Orsolya-nap – október 21
Az Orsolya név a latin eredetű Ursula névből származik, jelentése: medve, kis medve.
Becenevei: Orsi, Orsika, Orsina
Az Orsolya-nap szintén egy szenthez köthető.
Szent Orsolya élete
A legenda szerint a később szentté avatott és vallásos Orsolyát az apja egy pogány királyhoz akarta feleségül adni. A lány látszólag beleegyezett a házasságba, de megkérte apját, hadd zarándokolhasson el Rómába, a szent városba, hogy ezzel is időt nyerjen. Orsolyát pár társnője is elkísérte az útra. Épp egy nagy folyón hajóztak, amikor pogány kalózok elfoglalták a hajót. A szüzeket, köztük Orsolyát is karddal és lándzsával lemészárolták. Így Orsolya a hit mártírja lett 383-ban. Ő a szabók és a takácsok védőszentje.
Orsolya-napi népi jóslások
A hagyomáyn szerint az Orsolya-napi időjárás megmutatja, milyen lesz a tél. „Ha Orsolya-napkor szép az idő, karácsonyig ilyen lesz.”
Legkésőbb ezen a napon fel kellett szedni a kerti veteményest és kezdődhetett annak feldolgozása. Ilyenkor szedték le a káposztát is, nehogy később a rossz idő miatt kirepedezzen. Ilyenkor kezdték a káposzta savanyítást is.
Befejezték a kukarica szedést is, így indulhatott a kukoricahántolás. Ezt a falu apraja-nagyja együtt csinálta, közben énekléssel, meséléssel szórakoztatták egymást. Aki piros csőre lelt, annak nem kellett tovább dolgoznia. Ha fekete, üszkös darabot találtak, összekenték egymást vele.
Eyges helyeken úgy tartották, hogy az Orsolya-nap időjárása nemcsak karácsonyig, hanem az egész télre előrejelez.
A Somló-vidéken Orsolya-nap volt a szüretkezdés hagyományos ideje, ellentétben az Eger környéki szokással, ahol már október 15-én, Teréz-napon megkezdték a szőlő leszedését.