A hónapok népies elnevezése és nevének eredete után az hiszem érdekes lehet a napokkal is foglalkozni. A napok nevei igen érdekesek, szinte mindegyik elnevezés más eredetű. Van köztük ógörög, héber, szláv és ómagyar szóból eredeztetett is.
Napok nevei – napok elnevezésének eredete
Magyarországon a hétfői nappal kezdjük a hetet, amelynek a magyar neve is erre utal. Egyes országokban a hét vasárnappal kezdődik és szombattal ér véget. Perzsában a hét első napja a szombat.
Régen a kereszténységben általános volt, hogy a vasárnap volt a hét első napja, mert ezen a napon támadt fel Jézus.
Hétfő: a „hétnek a feje”, a hét kezdete.
Kedd: az ómagyar ketüdi szóból, amely másodikat („kettedik”-et) jelent. Innen ered a kettes szám neve is.
Szerda: szláv eredetű. Mai orosz neve szreda (среда = средний = középső).
Csütörtök: szláv eredetű. Mai orosz neve csetverg (четверг = четвертый = negyedik nap).
Péntek: ógörög eredetű. Ógörög megfelelője: πέντε (pénte = öt)
Szombat: a héber sabbath (pihenőnap) szó átvétele görög közvetítéssel.
Vasárnap: eredetileg „vásár napja”, ezen a napon tartották a heti vásárt.
Versek, mondókák a hét napjaival
Hétfőn kezdem e hetet,
Kedden kedvem de remek,
Szerdán reggel felkelek,
Csütörtökön nevetek.
Pénteken sem heverek,
Szombaton se fekhetek,
Vasárnap leheverek,
befejezem e hetet.
Hétfőn heverünk,
Kedden keverünk,
Szerdán szemezünk,
Csütörtökön csücsülünk,
Pénteken pipálunk,
Szombaton szitálunk,
Vasárnap titeket vendégségbe várunk.
Gyerekkoromban volt egy kis könyvem, amiből mai napig tudom az egyik kis versecskét, aminek szerzőjét sajnos nem ismerem.
Hétfő lánya szép, csinos.
Kedd leánya takaros.
Szerda lánya kesereg.
Csütörtöké messze megy.
Péntek lánya nem kevély.
Szombat lánya nem henyél.
Hanem a vasárnap született lány okos, szép és mindig vidám.