Site icon Virágot egy mosolyért

Nagyboldogasszony napja – augusztus 15

Augusztus 15-e Nagyboldogasszony napja vagy más néven Mária mennybevétele (latinul: Assumptio Beatae Mariae Virginis). A katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepén Szűz Mária halálára emlékezik. Ez egyúttal Magyarország védőszentjének napja is.

Nagyboldogasszony napja – augusztus 15

431-ben az epheszoszi zsinaton Alexandriai Szent Cirill kezdeményezésére kihirdették, hogy Szűz Máriát megilleti az Istenszülő cím. Mária mennybevételének legendája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott.

Szűz Mária haláláról az Újszövetség nem ír, így a hagyományok és más írásos emlékekről tájékozódhatunk. A feljegyzések alapján Szűz Mária 64 és 72 év között lehetett halálakor.

Az ünnepet Jeruzsálemben már az 5. században megülték. A 6. században már egész Keleten elterjedt, a 7. században pedig Róma is átvette, ahol a 8. századtól Assumptio beatae Mariae (a boldogságos Szűz mennybevétele) néven tartották számon.

Augusztus 15-ét Szent István avatta ünneppé Magyarországon. Élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, ami megalapozta a Regnum Marianum eszmét, amely szerint Magyarország Mária országa.

A Nagyboldogasszony elnevezést csak a magyar nyelv használja, ami a Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered.

Mária menybevételének napja számos országban munkaszüneti nap, 1945 előtt Magyarországon is az volt.

Nagyboldogasszony napi népszokások

Nagyboldogasszony és Maragyország patrónusának napját Mária-kegyhelyekre való zarándoklattal, körmenetekkel és búcsúkkal ünneplik országszerte.

A moldvai csángó magyarok ezen a napon virágot, gyógynövényt szentelnek, hogy ennek füstjével kezeljék a betegeket.

A Muravidéken „dologtiltó nap”, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből.

A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.

A Nagyboldogasszony napjától a Kisboldogasszony napjáig, szeptember 8-ig tartó időszaknak varázserőt tulajdonítanak. Ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, és ne essen bele a zsizsik.

Úgy tartották, hogy az ebben az időszakban ültetett tyúk az összes tojását ki fogja költeni.

A Mária-virrasztást tartottak, a hagyomány szerint ugyanis ekkor a napfelkeltében meg lehet látni a „Napba öltözött Boldogasszonyt”.

A 20. század elején élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás népi szokása, amikor is virágszentelést tartanak, és virágokból koporsót (Mária-koporsót) készítettek. A megszentelt illatos füveket később a halott koporsójába tették, hogy Máriához hasonlóan dicsőségre jusson. A virágokat beépítették a ház alapjába, vagy a csecsemő bölcsőjébe vagy az új pár ágyába tették.

Nagyboldogasszony időjárása termésjóslónak számított: „ha a nagyasszony fénylik, jó lesz a bortermés”.

Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt legismertebb templomok Magyarországon

Exit mobile version