A katolikus hagyományban Munkás Szent József a munkások védőszentje. A Dávid házából származó ács, az Újszövetség szerint Szűz Mária férje és Jézus nevelőapja, a Szent Család feje. A katolikus, ortodox és anglikán egyházakban egyaránt szentként tisztelik. IX. Piusz pápa 1870-ben Szent Péterrel együtt a római katolikus egyház védőszentjévé nyilvánította, napját május 1-re jelölte ki, ezen kívül számos ország védőszentje is.
Munkás Szent József – a munkások védőszentje
József, Szűz Mária jegyese és Jézus nevelőapja foglalkozását tekintve ács volt. Az egyszerű kétkezi munkást ezért tisztelik a munkások védőszentjeként. Emellett az ácsok, a bodnárok, a favágók, az asztalosok, a kézművesek, a jegyesek, a keresztény házasságok, a családok, az üldözöttek védőszentje is. Továbbá számos ország védőszentje.
Máté evangéliuma szerint József apja Jákob volt, Lukács szerint viszont Élinek hívták. Sem a születése, sem a halála helyére vagy idejére vonatkozóan nem írnak semmit. Annyi tudható az evangéliumokból, hogy hosszabb ideig a galileai Názáretben élt, néhány évig a júdeai Betlehemben lakott, majd Egyiptomba kellett menekülnie.
Az Újszövetség szerint Dávid házából származott, ácsként dolgozott Názáretben, amikor eljegyezte Szűz Máriát. Amikor megtudta, hogy Szűz Mária áldott állapotban van, el akarta bocsátani, azonban álmában egy angyal tudomására hozta: Szűz Mária a Szentlélektől van áldott állapotban.
Ennek hatására Mária mellett maradt és ott volt Betlehemben is Jézus születésénél. Jézus 12 éves kora után többé nem említik.
IX. Piusz pápa 1870. december 8-án Szent Péterrel együtt a római katolikus egyház védőszentjévé nyilvánította, napját pedig május 1-ben határozta meg.
Jézus nevelőapjának tiszteletére szentelték fel a budapesti Wekerletelepen a Munkás Szent József-templomot, vagy más néven Wekerlei Szent József Plébánia római katolikus műemléktemplomot. A Kós Károly téren álló templom többször feltűnt a Barátok közt sorozatban is.