Meggyesi Éva: Örülnünk kellene című versét ajánlom szeretettel.
Meggyesi Éva: Örülnünk kellene
Örülnünk kellene minden percnek,
amelyet megadott az ég,
megcsodálni az erdőt, a rétet, s szeretni mindent,
ami szép.
A fodrozódó víz tükrében, mikor még szunnyad a világ,
hallgatni, ahogy suttog az erdő, mikor a szél muzsikál.
A patak vízben megmártózni, addig,
míg nyugalmat találsz,
s megpihenni, hogy érezd újra: mégis csak szép a világ.
Feledni mindent, ami bántott, temetni mindent, ami fáj,
s a legutolsó percig hinni, azt, hogy még száz csoda vár.
Örülni kellene minden percnek, s úgy szeretni a másikat,
tiszta szívből, hogy érezhesse:
Semmi sincs nála fontosabb.
A lassan pergő percet, mely a homokórán átszalad
megállítani, hogy szeressünk, amíg a hajnal éjbe fagy.
Önzetlen. Forrón. Tiszta szívből.
És legyen minden pillanat olyan szép, hogy bármi jöjjön,
a legszebb emlékünk marad. És ha szemünkre álomcsókot lehel az éj,
hadd mondhassuk azt, hogy megérte.
S ha van ott álom, ezerszer átálmodjuk azt.
További hasonló versek
„Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen.” Ezekkel a szavakkal kezdődik Wass Albert: Vágy és öröm című idézete.
Aranyosi Ervin: De jó érzés című versét ajánlom szerettel. Aranyosi Ervin kortárs költö, spirituális gondolkodó. Versei elsősorban a szeretetről, mosolyról az emberi kapcsolatokról, hitről, önismeretről, állat-, és természet-szeretetről szólnak.