Medárd napja, ami a 6. században élt Szent Medárd püspök – később az időjárás védőszentje – tiszteleteletére került a naptárba egy ősi időjárás jósló nap. A néphagyomány szerint, ha ezen a napon, június 8-án esik, akkor még negyven napig esni fog, és csapadékos, ha nem esik az eső, száraz nyár következik.
Medárd napja
A Medárd a germán Machthard név latin Medardus formájából eredő, nálunk is anyakönyvezetethető férfi név. Jelentése: hatalom + erős, merész. Női párja: Medárda.
Ki volt Medárd?
Szent Medárd frank származású, katolikus püspök volt, a 6. században. A frandriaiak megtérítőjének legendája az esőzéssel kapcsolódik össze. Úgy szól a fáma, hogy gyermekkorában egy feje fölött szálló sas védelmezte őt az esőtől. Felnőttként pedig imájával képes volt esőt fakasztani. Egy alkalommal, amikor egy vadul mulatozó társaságot nem tudott szép szóval megfékezni, esőért fohászkodott. A duhajozókra hirtelen lezúduló és 40 napig tartó eső végül véget vetett a tivornyának.
Az időjárás mellett a szüreti munkának is a védőszentje. Egyes helyeken fogfájáskor is az ő közbenjárását kérik.
Milyen legenda fűződik Medárd napjához?
A legismertebb időjóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő 40 napban is esni fog. Ha viszont nem esik, akkor 40 napos szárazság fenyeget.
Medárodt szokták a legutolsó fagyosszentnek is tekinteni. napként tartják számon június nyolcadikát, Medárdot pedig az utolsó fagyosszentként emlegetik.
A Medárd napi esőzés igen gyakori hazánkban. A június egyébként is a legcsapadékosabb és legzvatarosabb hónapunk.
A nép megfigyelés szerint, ha Medárdkor esik, akkor a fű szépen kihajt, a szőlő bőven terem, de a bor savanyú lesz.
A szép napos idő pedig negyven napos aszályt jelez, és jó gyümölcstermés várható.
Mivel Medárd esővarázsló is, ha ezen a napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megérkezik a zápor.
Ezen a napon óvatosnak kell lenni a szabadvizekben fürdéssel, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.