Az olimpiai játékok a sportolók legnagyobb színpada, ahol a nemzetek versengenek egymással. Magyarország is büszke hagyományokkal rendelkezik ezen a téren. Sportolóink számos sportágban arattak világhírnevet, és az éremgyűjteményünk folyamatosan bővül. Ebben a blogbejegyzésben felidézünk néhány érdekességet a magyar olimpiai történelemből, és bemutatunk néhány olyan sportolót, akiknek sikerei örökre bevésődtek a nemzet emlékezetébe. Majd a Magyarok az olimpiákon kvízzel rögtön le is tesztelheted a tudásod.
Magyarok az olimpiákon – legek és érdekességek
Már a kezdeteknél is ott voltak a magyarok. Az 1894-ben Párizsban megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság 16 alapító tagja között is volt egy magyar: dr. Kemény Ferenc, aki baráti viszonyt ápolt Pierre de Coubertin báróval, az olimpiai mozgalom vezéralakjával.
Magyarország az újkori olimpiákon összesen 33 sportágban indított versenyzőket, nemis akármilyen eredménnyel. Sportolóink minden újkori nyári olimpián szereztek aranyérmet, leszámítva azt a két alkalmat, amikor nem indult (1984 – Los Angeles) vagy nem indulhatott (1920 – Atwerpen).
A legkevesebb aranyérmet, egyet 1900-ban szereztük Párizsban. A legtöbbet, 16-ot pedig 1952-ben Helsinkiben. A párizsi olimpia előttig a magyar olimpikonok 182 arany-, 156 ezüst- és 177 bronzérmet szereztek a nyári olimpiákon.
Az első újkori olimpián az ókori olimpiákhoz hasonlóan szintén csak férfiak vehettek részt. A versenyek 9 sportágban zajlottak, 250 versenyző résztvételével. Köztük magyarok is voltak, 6 sportágban 7 sportoló képviseltette hazánkat. Igen eredményesen, összesen hat érmet szereztek, ezzel az éremtáblázaton a 6. helyen végeztek.
A magyar olimpiai csapat létszáma 1904-ben, St. Louisban volt a legkisebb, négy fő. A legnagyobb pedig 1980-ban Moszkvában 263 fő. A 2024-es párizsi olimpián 180 magyar sportoló képviseli Magyarországot.
Az elsők
Az első magyar olimpiai aranyérmet Hajós Alfréd („a magyar delfin”) szerezte meg 1896-ban Athénban, az első újkori olimpián. Az úszó 100 méteres gyorsúszásban diadalmaskodott először, majd a 1200 méteres távon is győzött. A versenyt áprilisban rendezték, így a mindössze 12 fokos tengerben tartották. „Nem a győzelemért, hanem a túlélésért úsztam″ – nyilatkozta később Hajós.
Az 1200 méteres számot úgy rendezték, hogy a versenyzők egy hajóról ugrottak a vízbe és úsztak ki a partra. Érdekesség, hogy nem aranyérmet, hanem ezüstérmet kapott az elsőségért, mert ekkor még ez járt a győztesnek. Lehetett volna egy harmadik érme is, de a 400 méteres táv rajtját lekéste a sűrű program miatt.
Hajós Alfréd különleges egyéniség volt, hiszen később építészként is jelentős sikereket ért el. 1924-ben Lauber Dezsővel készített stadionterve ezüstérmet nyert az olimpiai művészeti versenyeken Párizsban, úgy, hogy az aranyérmet nem ítélték oda. Lauber is nagy sportember volt, részt vett az 1908-as londoni olimpián teniszben. Hajós Alfréd legismertebb munkái az 1975-ben róla elnevezett margitszigeti Sportuszoda és a debreceni Aranybika Szálló.
Magyar női versenyző 1924-ben, Párizsban indult először olimpián, ő volt az egyetlen női versenyző abban az évben a magyar olimpikonok között. Tary Gizella 40 éves színésznő indulását sokan ellenezték, mivel lenézték a női sportolókat. Egyéni tőrvívásban 6. helyet ért el, így ő volt az első magyar női pontszerző.
Az első magyar női olimpiai bajnok Elek Ilona („Csibi”) volt. Először 1936-ban, Berlinnben, majd 12 évvel később Londonban is aranyérmet szerzett vívásban. Eredetileg zongoraművész szeretett volna lenni. Sok táncdalnak volt a zeneszerzője, többek között Szécsi Pál Nem tudja a jobb kéz című dalának is.
Rekorderek
Gerevich Aladár vívó kiemelkedő tehetsége és hosszú pályafutása példátlan az olimpiai sportok történetében, hét aranyérmével a legeredményesebb magyar olimpikon. Első és utolsó érmét 24 év különbséggel nyerte 5 olimpián. Aranyérme mellett ezüst és bronzérmeket is szerzett szépszámmal:
Aranyérmek:
- 1932, Los Angeles – Csapat kard
- 1936, Berlin – Csapat kard
- 1948, London – Egyéni kard, Csapat kard
- 1952, Helsinki – Egyéni kard, Csapat kard
- 1956, Melbourne – Csapat kard
Ezüstérem:
1956, Melbourne – Egyéni kard
Bronzérmek:
1936, Berlin – Egyéni kard
1952, Helsinki – Csapat tőr
Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó, aki 1948-ban Londonban, 1952-ben Helsinkiben, és 1956-ban Melbourne-ben nyerte meg az aranyérmet. Papp az első ökölvívó volt a világon, aki három egymást követő olimpián is aranyérmet szerzett, és ezzel legendává vált a sportágban.
Keleti Ágnes, a magyar tornász a legidősebb élő olimpiai bajnok. Öt olimpiai aranyérmet nyert 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben. Keleti Ágnes 1921-ben született, és hosszú élete során a világ egyik legidősebb élő olimpiai bajnokává vált. Az ő története nemcsak a sportteljesítményről, hanem a kitartásról és az életigenlésről is szól. További jó egészséget kívánok neki!
Rejtő Ildikó tőrvívó úgy nyert egyéniben és csapatban is aranyérmet az 1964-es tokiói olimpián, hogy születésétől fogva az egyik fülére semmit nem hallott, a másik füle pedig 60%-ban volt károsodott. Összesen 5 olimpián indult, és valamennyiről éremmel tért haza.
Egerszegi Krisztina az úszósport egyik legnagyobb alakja, aki ötször nyert olimpiai aranyérmet,. Ő a legfiatalabb magyar olimpiai aranyérmes. Első győzelmét mindössze 14 évesen szerezte 1988-ban Szöulban, ahol 200 méteres hátúszásban diadalmaskodott. Egerszegi később is folytatta a sikersorozatát, és 1992-ben Barcelonában, valamint 1996-ban Atlantában is aranyérmeket nyert. Ő az, aki a magyarok közül a legtöbb egyéni aranyérmet szerezte az olimpiákon.
Darnyi Tamás úszó négy olimpiai aranyérmet nyert 1988-ban Szöulban és 1992-ben Barcelonában, 200 és 400 méteres vegyesúszásban. Darnyi különleges úszási technikája és kitartása miatt sokan az uszoda varázslójának tartották, aki a magyar úszósport egyik legnagyobb alakjává vált.
Kozák Danuta kajakos hat olimpiai bajnoki címével a legeredményesebb magyar női sportoló az ötkarikás játékok történetében. Első olimpiáján, 2008-ban, Pekingben a kajak négyessel 500 méteren ezüstöt nyert, majd Londonban, Rióban és Tókióban is meglett az arany. 2016-ban a kajak egyes 500 méteres versenyszámában elért győzelmével az első magyar kajakozó lett, aki négy aranyérmet nyert az olimpiai játékokon, valamint Magyarország 500. érmét szerezte az olimpiai játékok történetében. A párizsi olimpiára nem sikerült kvalifikálnia magát.
Szekeres Pál vívó olimpiai bronzérmes, háromszoros paralimpiai bajnok. Az első ember a világon, aki az olimpiai és a paralimpiai játékokon is érmet szerzett.
Csapatsportokban is jók vagyunk
Több csoportsportban is rendszeresen az élmezőnyben végez Magyarország.
Az éremtáblázat élén a vívás szerepel a sportágak közül. A magyar vívók hosszú időn át uralták ezt a sportágat, számos olimpiai aranyérmet szereztek egyéniben és csapatban is. A 2024-es párizsi olimpián nyert kardvívás ezüst és párbajtőr aranyérmükkel méltón folytatták az évtizedes hagyományt.
A magyar férfi vízilabda-válogatott a világ egyik legsikeresebb csapata, amely számos olimpiai aranyérmet nyert, ezzel az éremtáblázat élén áll az újkori olimpiák történetében. Az első aranyat 1932-ben Los Angelesben szerezték, és azóta a párizsi olimpia előttig összesen kilenc alkalommal álltak a dobogó legfelső fokán, legutóbb 2008-ban, Pekingben.
A vízilabda csapat 1956-os melbourne-i győzelme különösen emlékezetes, hiszen a Szovjetunió elleni meccs politikai feszültségek közepette zajlott, és az úgynevezett „Vér a vízben” mérkőzésként vonult be a történelembe.
A kajak-kenu versenyeket az olimpia utolsó napjaiban rendezik. Kiváló női és férfi versenyzőink mindig megörvendeztetnek bennünket egyéni vagy csapat érmeikkel.
A régi szép idők emlékére meg kell említenem a labdarugást is. Az Aranycsapat világbajnokságot ugyan nem, de olimpiai aranyat tudott nyerni 1952-ben Helsinkiben. A magyar válogatott ezt követően még kétszer állt a dobogó tetején: az 1964-es tókiói és az 1968-as mexikóvárosi olimpián is első helyezést ért el. Ezzel vezeti az éremtáblázatot férfilabdarúgásban.
