Első alkalommal 2018-ban, azóta pedig minden évben február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepeljük a magyar széppróza napját. Országszerte irodalmi estekkel, kulturális rendezvényekkel ünnepelnek. Jómagam pedig Jókai Mór idézeteket hoztam a Magyar Széppróza Napja alkalmából.
Magyar Széppróza Napja – február 18
A Magyar Írószövetség 2018-ban kezdeményezte, hogy Jókai Mór születésnapján, február 18-án minden évben ünnepeljük meg a magyar széppróza napját. Jókai Mór írói életműve máig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye. Jókai volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte.
Jókai Mór idézetek a Magyar Széppróza Napjára
Az ég nem a csillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak hegyénél.
Óh, mennyivel nehezebb teher a szerelem, mint a gyűlölet, mennyivel nehezebb eltitkolni azt, mint emezt.
Hit dolgairól vitatkozni nem laikus embernek való. Minden hit jó, csak megtartsátok, s legyen mindenki tisztelettel a másé iránt. A teremtő egyik embernek is olyan édes atyja, mint a másiknak, nem elég, hogy valaki azt mondja „uram – uram!” hanem szükséges, hogy szívében szeretet legyen, mely nélkül a hit megholt állat.
Harangszó, zsolozsma, imádság mind Istent dicsérik, de legjobban dicsérik az urat az emberi jótettek. Aki egy elárvult családot jobb sorsra felemel, aki a kétségbeesetteknek életkedvét visszaadja, aki elkeseredett ellenfeleket egymással kibékít, az bizonyára mind híve e vallásnak.
Mikor az éj leszáll s a csillagok feljőnek, mikor a világ szavai elhalnak, elkezd beszélni a természet, akkor a végtelen mindenség megnyílik s az ember lelke lát.
Adj a népnek szabadságot: mindent adtál neki; tedd rabszolgává: elvetted mindenét.
Mindenfelé keressük a magyar nemzetet; kinn Ázsiában, fenn a Jeges-tengernél, hátul az őshistóriában, magasan a fényes rangúaknál, csak ott nem keressük, ahol van: körülöttünk és a mai napon.
Pedig hiszen a pénz mindenható. Mennyi szerelmet lehetne kapni érte! Hamis, hazudott szerelmet, mosolygó arcok ragyogását, kik azt nem érzik; tiltott, bűnös szerelmet, kik azt titkolják; csak ennek az egynek a szerelmét nem, aki igazán, híven, boldogan szerethet.
Beszélünk hosszan és szépen – s aztán azt hisszük, hogy tettünk valamit.