Szeptember 8-a Kisboldogasszony napja nevet viseli. Katolikus és ortodox egyházi ünnep, Szűz Mária születésének ünnepe. Latin elnevezése: Nativitas Beatae Mariae Virginis. Dátuma a jeruzsálemi Szent Anna-templom felszenteléséhez kötődik. Több helyen is ekkor vetették el a búzát, ekkor kezdődött a dióverés és a népi megfigyelések szerint a fecskék is ekkor hagyják el hazánkat.
Kisboldogasszony napja – szeptember 8
Augusztus 15-e Nagyboldogasszony napja vagy más néven Mária mennybevétele (latinul: Assumptio Beatae Mariae Virginis). A katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepén Szűz Mária halálára emlékezik. Ez egyúttal Magyarország védőszentjének napja is.
Szeptember 8-a pedig Kisboldogasszony napja, amikor is Szűz Mária születésére emlékezünk.
Szeptember 8-a eredetileg annak a jeruzsálemi templomnak a felszentelési dátuma volt, amely Szűz Mária születési helyére épült. A hagyomány szerint a jeruzsálemi Betheszda fürdő közelében áll Szent Joachimnak és Szent Annának, Szűz Mária szüleinek háza, ahol Szűz Mária született.
Az 5. században felszentelt templom ma is áll, Szent Annának szentelve.
Kisboldogasszony ünnepét a keleti kereszténység az ötödik, a nyugati a 7. századtól kezdve tartja. A keleti liturgiában, az ortodoxnál és a görög katolikusnál egyaránt Legszentebb Istenszülő születése néven szerepel az ünnep. A római egyházi naptárba valószínűleg I. Szergiusz pápa iktatta be.
Magyar Kisboldogasszony elnevezésére a 15. századtól kezdve vannak adatok. A 18.-19 századtól kezdve számos hozzá kapcsolódó népszokásról tudunk hazánkban.
Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony-templom vagy kápolna van, melyeknek ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely közülük a máriaremetei Kisboldogasszony-templom, ahol már számos csoda és jelenés történt. Szintén ezen a napon tartják a Baja közelében lévő szentkútjáról híres Máriakönnye vagy más néven Vodica búcsúját.
Kisboldogasszony napi népszokások
Régen a Kisboldogaaszony napjának hajnalát a hívők a szabadban várták, és „csatlakoztak az angyalokhoz”, akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. A néphit szerint aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.
A Kisboldogasszony napi búcsúkon a hordozható Mária-szobrot leányok viszik magasba emelve, a menet elejét ministráns fiúk vezetik.
Ha nem tudták a szeptember 1-i Egyed napján elvetni az őszi búzát, akkor azt Kisboldogasszony napján tették meg. Előtte azonban megszenteltették. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szenteltvízzel meghintse, miközben a jelenlévők imádkoztak. Az ekkor vetett búza gabona bőven terem, és nem üszkösödik meg. Ha ezen a napon esik az eső, akkor nem alkalmas az idő a vetésre.
Szeptember 8-a továbbá a dióverés kezdetének hagyományos napja is.
A népi megfigyelés szerint a fecskék ezen a napon hagyják el hazánkat, hogy a Közel-Kelet érintésével délre költözzenek.
Ezen a napon az asszonyoknak tilos volt mindenféle munkavégzés, különösen a fonás.