Site icon Virágot egy mosolyért

Kertes idézetek a Meztelen kertészkedés világnapjára

A Meztelen Kertészkedés Világnapja egy mozgó dátumú ünnep. Nem fix napon, hanem minden év május első szombatján tartják. A kezdeményezés valódi célja, hogy felhívja a figyelmet az ember és a természet kapcsolatára. Kertes idézetek sorát hoztam, amelyek szintén erre a gondolatmenetre épülnek. Mert kertészkedni jó. Tegye mindenki kedve szerint, ruhában vagy meztelenül és ne csak ezen a napon!

Mikor van a Meztelen Kertészkedés Világnapja?

Meztelen Kertészkedés Világnapja 2005 óta létezik. Az újságíró Mark Storey és a permakultúra iránt elkötelezett Jacob Gabriel hívták életre, félig-meddig tréfából. Az ötletgazdák és alapítók azóta teljesen a háttérbe vonultak, és büszkén vallják, hogy a Meztelen Kertészkedés Világnapja nem tartozik egy szervezethez sem, hanem csak az embereké. A világnapnak nincs pontos dátuma, május első szombatján tartják.

Kertes idézetek

„Amikor fát ültetünk, azzal a béke és a remény magvait plántáljuk a földbe.” – mondta Wangari Maathai, a Green Belt (Zöld Övezet) mozgalom megalapítója.


„Ha egyetlen kis gallyat arrébb teszel a természetben, azt veszed észre, hogy megmozdul az egész világ.”

(John Muir, amerikai természetvédő)


„Eszembe jutnak gyerekkori játékaim a homályos, aranyos kertben, melyet istenekkel népesítettünk be, a határtalan birodalomban, amivé ez az egy négyzetkilométernyi, egészen soha meg nem ismerhető, föl nem fedezhető terület vált számunkra. Zárt civilizációt teremtettünk, a dolgoknak olyan értelmük, a lépéseknek olyan visszhangjuk volt ott, amit soha senki más meg nem érthet. Mi marad ebből a gyermekkori árnyakkal népes, nagyszerű, forró, fagyos kertből, amikor az ember felnőtt lesz, és más törvények szerint él? Ha most visszatérsz hozzá, reményed vesztve, csüggedten haladsz el a szürke kövekből rakott alacsony fal mentén, s elámulsz, hogy ilyen szűk helyen elfért az ország, amely végtelenséged volt egykor; elámulsz, és tudod: ebbe a végtelenségbe soha többé nem fogsz visszatalálni, mert nem a parkba: a játékba kellene visszatalálnod.”

(Antoine de Saint-Exupéry)


„Csak azt védjük meg, amit szeretünk, csak azt szeretjük, amit értünk, és csak azt érthetjük, amit ismerünk.”

(Baba Dioum, szengáli természetvédő)


„Amikor fát ültetünk, azzal a béke és a remény magvait plántáljuk a földbe.”

(Wangari Maathai, a Green Belt (Zöld Övezet) mozgalom megalapítója)


„Az életnek csak akkor van értelme, ha lassacskán elcseréli valamire az ember. A kertész halála mit sem árt a fának. De ha a fát fenyegeted, akkor kétszeresen hal meg a kertész.”

(Antoine de Saint-Exupéry)


„Az embernek kétféle attitűdje lehet az életben: az Építés vagy az Ültetés. Az építők munkája évekig is eltarthat, de egy napon véget ér. Akkor megállnak, és az általuk emelt falak szabják meg a határaikat. Az élet elveszíti értelmét, amint véget ért az építés. Ezzel szemben vannak az ültetők. Ők folyton küzdenek a viharokkal, az évszakokkal, és csak ritkán pihennek. Az épülettel ellentétben a kert fejlődése soha nem ér véget. És miközben állandó figyelmet követel a kertésztől, azt is lehetővé teszi, hogy az élet egy nagy kaland legyen számára.”

(Paulo Coelho)

Exit mobile version