Kányádi Sándor: Novemberi szél című vidám versét hoztam a mai borongós őszi napra. Bár a szél úrfi ma nem nagyon ficánkolt. Némák maradtak a lehullott falevelek és a szél sem fütyölt.
Kányádi Sándor: Novemberi szél
Lefonnyadt rég az áfonya,
deres a medve lábnyoma.
Lecsupaszult a málnavész.
Minden toboz a földre néz.
Hályogod szemmel pillogat
olykor néhányat még a nap.
Se cirpelés, se csipogás,
hallgat minden kis muzsikás.
Csak a szél, csak a szél,
egyedül ő zenél.
Ág se moccanhat nélküle,
minden kis hang az ő műve.
A medve helyett ő morog.
Övé minden csőr és torok,
ő játszik minden furulyán,
harsonán, dobon, pikulán.
Táncoltat erdőt, bokrokat,
lebbent az égre fodrokat,
s annak, ki ellene szegül,
annak a hátán hegedül.
További őszi versek
Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22.– Budapest, 1989. január 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, filozófus, irodalomtudós, muzeológus. 1970-ben és 1971-ben is irodalmi Nobel-díjra jelölték, a rangos elismerésre mindkét alkalommal Kibédi Varga Áron, az amszterdami egyetem francia irodalom tanszékvezető tanára terjesztette fel. A díjat végül egyik évben sem neki ítélték. Weöres Sándor: Ballada három falevélről című verse az elmúlás feletti elmélkedés.
Ady Endre: Az Ősz dicsérete című verse huszadik század egyik legjelentősebb magyar költőjének az egyik legszebb őszi verse. Bár nehéz lenne leget választani, hisz Az ősz muzsikája és a Párisban járt az ősz is igen szépen szól az elmúlás évszakáról. A gyönyörű vers elolvasása mellett egy kvíz segítségével most arra is lehetőséged lesz, hogy teszteld magad, mennyire ismered a magyar költők őszről írt sorait!