Az Indul a bakterház egy kultikus magyar filmvígjáték, amit nem lehet megunni. 1979-ben készített, 1980-ban bemutatott film Rideg Sándor azonos című regénye alapján készült, Mihályfy Sándor rendezte. Most újra megnlézheted a teljes filmet.
A filmet részben az ócsai falumúzeumban, részben a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonal Szalkszentmárton és Dunavecse közötti Csabony nevű vasútállomásán forgatták, itt állt a bakterház.
A film cselekménye a wikipediából ahol több érdekesség is olvasható afilm forgatásáról:
Nehéz az élet a tanyavilágban. Regős Bendegúz, az égetnivalóan rossz csemete sokat tudna róla mesélni. Gyerekkorában sokféle dolgot tartottak felőle: hogy csodagyerek, meg hogy akasztották volna fel kétnapos korában, mert nem lesz belőle becsületes ember, se így, se úgy. Most az anyja elszegődteti a bakterházba, tehénpásztorként szolgálni. A kisfiú a bakterházhoz kerülve szenved a pénzéhes lókupec, a lusta bakter, a fukar paraszt, de legfőképpen a büdös banya miatt. A fiú ezért amennyi csínnyel és komiszsággal csak lehet, igyekszik bosszút állni rosszakaróin. A „jó tanácsokat” a szomszéd bakterbódé iszákos vasutasától kapja; egy fuccsba ment lakodalom, egy átvágott marhakereskedő, éléskamrafosztás követi egymást. A végén, a bakterháznál még egy halott kísértet is tiszteletét teszi. A fiú minden furcsa történést memoárba szed, amit tapasztal. A napok múlásával azonban egyre inkább arra a következtetésre jut, hogy az egész bakterház egy fokkal, talán még annyival se különb, mint ő maga.
