Szinte a világ minden országában megemlékeznek az ősz végén a halottakról. Van, ahol hangos mulatsággal, van, ahol csak csendes gyertyagyújtással. Ilyenkor úgy érezhetjük, hogy a halál nem jelent végső búcsút, mert a szeretteink tovább élnek a szívünkben. Most mutatok néhány országot, ahol a magyar szokásoktól eltérően emlékeznek meg az elhunyt emberekről.
Így emlékeznek a halottakról
Guatemala – Barriletes Gigantes
November első két napján tartják Guatemalában az óriás sárkányok fesztiválját, melynek során a temetők közelében lévő dombokon hatalmas papírsárkányokat eresztenek az égbe.
A szokás egy több mint 3000 éves legendára épül, mely szerint a sárkányok olyan mágikus erővel bírnak, hogy ezen a napon át tudják törni a túlvilág határát, és képesek üzenetet vinni a holtaknak. A hatalmas bambusznádból és papírból készült szerkezetekre ezért a családok kis üzeneteket, ajándékokat erősítenek. Majd feleresztik őket a felhők fólé, remélve, hogy üzenetük eljut a szeretteikhez.
Guatemalában találjuk ugyanakkor a világ egyik legvidámabb temetőjét. A városok többségéhez hasonlóan Chichicastenango is szürke település. Csak a piaca és a temetője színes. De az nagyon, a temető tele van gyönyörű, színes kriptákkal, némelyikük kastélyra hasonlít. A helyiek gyakran családostól étellel, itallal és tömjénfüstölővel mennek ki a sírokhoz és beszélgetnek az elhunytakkal.
Írország – Samhain
Bár a Halloweent sokan újfajta amerikai ünnepnek gondolják, valójában Írországból eredő gyökerei vannak. Itt a keták már az ókor óta ünnepelték a samhaint, aminek fő apropóját a kerti betakarítások befejezése adta. Ilyenkor levágták azokat az állatokat, amelyeket nem akartak télen etetni.Csaptak egy óriási lakomát, ahova az élők mellett a aholtak és más termszetfeletti lények is hivatalosak voltak. Tulajdonképpen a dínomdánommal köszönték meg az egész éves spirituális támogatást.
Persze csak a jó szellemeket látták szívesen, a rosszakat hatalmas máglyákkal, tüzekkel, lámpásokkal próbálták meg távol tartani. A lámpákhoz akkor még nem tököt faragtak, hanem fehérrépába vájt lyukakba rejtették azokat.
A hagyomány részeként néhányan pogány pogány istennek vagy tündérnak öltöztek be, és házról házra jártak, hogy ajándékokat gyűjtsenek.
A samhaint (kiejése: szaviny) sokan ma is megülik Írországban, bár a szokások lassan átalakultak az amerikai filmekben láthatóhoz. A halottak íly módon való ünneplése, a halloween az ír bevándorlók nyomán vált szokássá Amerikában.
Az írek ilyenkor szíves fogyasztják a barmback nevű hagyományos ír gyümölcstortát. A hagyomány szerint egy gyűrűt is belesütnek, aki megtalálja, arra hamarosan házasság vár.
Korea – Cshuszok
A téli napforduló kezdetén tartott cshuszok a koreaiak legnagyobb ünnepe, amelynek keretében az élők hálát adnak a halottaknak a bőséges termésért, és imádkoznak, hogy a következő év jobb legyen, mint az előző.
Ilyenkor az emberek a hogyományt követve útra kelnel, és elutaznak abban a városban, ahonnan őseik származnak, hogy leróják előttük tiszteletüket. Ilyenor tradicionális koreai öltözéket vesznek fel, rendbe teszik a régi sírokat, majd ételt, italt és terményt raknak rá.
Mivel ilyenkor több generáció is összegyűlik, a rég nem látott rokonoknak ajándékot illik adni. Ezek álatlában hasznos dolgok: különleges ételek, italok, kozmetikumok, az elektronikai termékek is egyre népszerűbbek.
A nap többi részében a családtagok társasoznak, zenélnek, birkóznak, és élvezik a közösen együtt töltött időt.
Mexikó – Día de Los Muertos
Mexikóban van a legvidámabb és legszínpompásabb halottak napi ünnepség, amelynek eredete a Kolombusz előtti időkre nyúlik vissza.
Mexikóban úgy tartják, hogy a halál az élet része, és a családok összekötő kötelékek olyan erősek, hogy még a halál sem tudja elválasztani őket egymástól. Épp ezért ezt a napot nem szomorúnak, hanem örömtelinek tartják. Lehetőségnek arra, hogy újra eggyé váljon a család.
A szertartást régebben Mictecacíhuatl istennő tiszteletére tartották, akik „Halálasszonyként” is neveznek, és aki a holtak országának urának a felesége. A legenda szerint ő az, aki ilyenkor megnyitja a túlvilág kapuját. Őt idézik a színpompás kopányát ábrázoló sminkek.
A lényeg azonban nem a külsőségekben van, hanem az emlékek felidézésében. Ezért ezen a napon családok oltárt készítenek otthonukban, amit elhunyt rokonaik fotóival díszítenek, és kihasználják az alkalmat, hogy elődeikről meséljenek a gyerekeiknek. Hagyományos, koponya és csont alkú édességeket sütnek, amelyeket szeretteik sírjánál fogyasztanak el.
