Ígértem, hogy visszatérek még az egyik kedvenc állataimhoz, a gólyákhoz. Most, hogy a miért a gólya hozza kérdést kitárgyaltuk és gólyák életvitelének egyes részleteivel is megismerkedtünk, ideje a gólyafiókák életéről is ejteni néhány szót. Már csak azért is, mert a hétvégén ünnepeljük a Apák napját.
Gólyafiókák szárnypróbálgatásai
A gólyák kb. 3-5 éves korukban érik el ivarérettségüket. Az egy költési szezonra összeállt pár 4-6 tojást rakva kezdi meg a költést. A költés 29-30 napos ideje alatt felváltva kottlanak. Egymást látják el élelemmel, a tojáson épp szolgálatottevőnek a párja szervírozza a begyűjtött finomságokat.
A kikelt kis gólyák csőre fekete, a lábuk fehér, s szürke, ritkás tollpehely borítja testüket. A tojáshéjat a fészek szélére tolják, majd lerugdossák a földre. A kicsiket, amíg meg nem tollasodnak, a szülők még a naptól is óvják. Mindig úgy állnak, hogy árnyékukkal megvédjék a fiókákat a tűző napsugaraktól. A fiókákat kisebb halakkal, siklókkal, békákkal, ebihalakkal, bogarakkal etetik. A kis gólyák a kilencedik hét végére tanulnak meg repülni és saját maguknak élelmet szerezni.
Kb. 2 hónaposak tehát a gólyák, amikor első szárnypróbálgatásba kezdenek. Naponta sokat gyakorolnak és egyre messzebb merészkednek a fészektől. Kell is a sok gyakorlás, próbálgatás, hisz a kontinenseket átszelő vándor utat bírni kell.
A gólyák nem csak hazánkban népszerűek. Thüringiában (Németország középső részén elhelyezkedő szövetségi tartomány) pl. nem a nyuszi tojja a húsvéti tojást, mint nálunk, hanem a gólya viszi.
Franciaország és Svájc területén nincsenek gólyák, de úgy tűnik ott is hiányolják. Ezeket a békésen fészkelő műgólyákat Zürich központjában fotóztam.
A fehér gólya fokozottan védett madarunk, eszmei értéke 100 000 Ft. Hazánkban állományuk több mint egy évtizede szinte a felére csökkent, azóta stagnál. A Baranya megyei Kölkeden található hazánk egyetlen fehér gólya múzeuma.