Mindig is vonzottak az elhagyott, zegzugos helyek. Szeretem megcsodálni, ahogy a természet visszaköveteli azt ami az övé, amit az emberek elhódítottak tőle. Úgy tűnik, nem vagyok ezzel egyedül. A csupa zöldben pompázó egykori halászfalu Kínában, a Gouqi szigeten ma a turisták kedvelt célpontja. Videós mutatom a bájos települést, ami évtizedekkel ezelőtt több száz család megélhetését biztosította.
Gouqi Kína legnagyobb szigetcsoportjának, a 400 szigetből álló Shengsi szigetcsoportnak a része. A régió egyben Kína legnagyobb halászati központja. A sziget évszázadokig több száz család megélhetését szolgálta. A gazdasági problémák arra késztették a halászokat, hogy lakhelyüket hátrahagyva, iparilag fejlettebb városokba költözzenek.
A természet pedig tette a dolgát és visszafoglalta azt a területet, amit az emberek elvettek tőle.
A beígért videó előtt egy Kosztolányi Dezső verset is ajánlok szeretettel. Természetesen egy öreg halászról.
Kosztolányi Dezső: Öreg halász tündöklése
Úgy táncol a víz, mint játszó gyerek,
izzik, ragyog, türemlik és pereg,
de még vígabb volt, még izzóbb a fény,
hogy éltem egykor itt, mint kislegény.
Hering sincs annyi, mint a múltba volt,
jaj, a szekér megrakva zakatolt,
Sligóba szállt a gazdag szerzemény,
hogy éltem egykor itt, mint kislegény.
A lányok, ők se már a régiek,
ha jön hajóm, elém egy sem siet,
pedig be vártak a part fövenyén,
hogy éltem egykor itt, mint kislegény.