Minden év október 16-án a világ figyelme az élelmezés kérdésére irányul. Az Élelmezési Világnapot (World Food Day) 1979-ben hirdette meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az éhezés, az alultápláltság és az élelmiszerpazarlás problémáira – valamint hogy közösen keressük a megoldásokat egy igazságosabb, fenntarthatóbb élelmezési rendszer kialakítására.
Az élelmezési világnap története
Az október 16-i dátum nem véletlen: ezen a napon, 1945-ben alapították meg a FAO-t (Food and Agriculture Organization of the United Nations). A szervezet küldetése az volt – és ma is az –, hogy „élelmet mindenki asztalára” biztosítson, támogassa a mezőgazdasági termelést, és segítse a rászoruló országokat az élelmiszerellátás javításában.
Az első Élelmezési Világnapot 1981-ben tartották meg, és azóta több mint 150 ország csatlakozott a kezdeményezéshez. Minden évben más téma köré szerveződik a világnap, például:
- „Jobb táplálkozás, jobb élet”
- „A fenntartható jövő az élelmiszerrel kezdődik”
- „Ne hagyjunk senkit éhezni”
A világnap üzenete
Az Élelmezési Világnap nemcsak az éhezésről szól, hanem az ételhez való jogról is – arról, hogy minden embernek joga van hozzáférni elegendő, biztonságos és tápláló élelmiszerhez.
A világnap célja, hogy:
- tudatosítsa az élelmiszerpazarlás súlyos következményeit,
- ösztönözze a fenntartható mezőgazdaságot és helyi termelést,
- támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek segítenek a szegénység és éhezés csökkentésében,
- és felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás milyen hatással van az élelmiszer-ellátásra világszerte.
Mit tehetünk mi?
Az élelmezés jövője mindenkinek a kezében van – nemcsak a döntéshozókéban.
Néhány apró, mégis hatalmas jelentőségű lépés:
- Vásároljunk helyi és szezonális termékeket.
- Csökkentsük az élelmiszerpazarlást otthonunkban.
- Támogassunk élelmiszerbankokat, adománygyűjtéseket.
- Tanítsuk a gyerekeket a tudatos étkezés fontosságára.
Az Élelmezési Világnap emlékeztet minket arra, hogy az étel nem csupán áru, hanem élet, közösség és felelősség. Együtt tehetünk azért, hogy minden embernek jusson egészséges étel, és a bolygónk is megőrizze erőforrásait a jövő generációk számára.
„Egyetlen ember sem lehet igazán szabad, amíg éhes.” – Norman Borlaug, Nobel-békedíjas agronómus