Aranyosi Ervin: GONDtalan gondolatok című versét ajánlom szeretettel, ami arra buzdít bennünket, hogy próbáljunk meg lassítani. Hagyjuk megélni a dolgokat, csitítsuk le háborgó elménket. „Végül, ha az elméd nem képes leállni, próbálj lassítani, csendben meditálni! Hagyd lelked pihenni, titkokra találni, új álmokra lelni, teremtővé válni!”
Aranyosi Ervin: GONDtalan gondolatok
Becsüld meg amid van,
s légy általa boldog.
Kitárt tiszta szívvel,
– úgy végezd a dolgod!
Próbálj másnak adni,
legyen boldog tőle.
Fogadd el, mit más ad,
ne térj ki előle!
Higgyél önmagadban,
csodákra vagy képes!
Szívvel teremteni
mindig lehetséges.
Ne irigykedj másra,
attól nem lesz neked,
az irigység lehúz,
s vágyad késlelteted.
Mindened meg lehet,
amire csak vágynál,
teremtő erőd van,
mire rászolgáltál.
Hangolódj a jóra,
készülj fel a szépre,
s bízd rá a világra,
hadd hozza azt létre!
Haraggal és dühvel
ne keserítsd magad!
Figyelj beszédedre,
hisz teremt a szavad!
Ne félj a haláltól,
lelked örök, élő,
magát betegíti
a rettegő, félő.
Ne vágyj gazdagságra,
könnyen jövő pénzre,
úgy sem az boldogít,
csak amit kapsz érte!
Inkább vágyj olyanra,
mitől boldog leszel,
mit örömmel csinálsz,
mit jó kedvvel teszel.
Végül, ha az elméd
nem képes leállni,
próbálj lassítani,
csendben meditálni!
Hagyd lelked pihenni,
titkokra találni,
új álmokra lelni,
teremtővé válni!