Az Aranybulla egy történelmi dokumentum, amelyet II. András magyar király hozott létre 1222-ben. Ez a dokumentum a korabeli Magyar Királyság alkotmányos alapjait rögzítette, és fontos mérföldkő a magyar jog- és politikatörténetben. Most az Aranybulla kiadásának 800 éves évfordulójára készített animációs filmet ajánlom figyelmedbe.
Az Aranybulla jelentősége
Az eredeti Aranybulla egy nemesi kiváltságokat tartalmazó oklevél volt, amelyet II. András király 1222-ben adott ki. Hivatalos neve „Aranybulla a rendeknek”, az arany jelzőt az eredeti dokumentum külső megjelenéséről kapta. Az oklevél szövege arany és aranyozott ezüst betűkkel volt kinyomtatva egy pergamenre. A színek az oklevél különlegességét és fontosságát hangsúlyozták, arany függőpecséttel hitelesítették.
Ezen kívül az „Aranybulla” elnevezés a dokumentum jelentőségére is utal. Az oklevél jogi alapokat teremtett a magyar királyság alkotmányában, és meghatározta a királyi hatalom és a nemesi rendek közötti viszonyt. Mivel az Aranybulla a magyar történelem egyik legfontosabb jogi dokumentuma, a neve is tükrözi ezt a kiemelkedő jelentőséget.
A dokumentum nemcsak magán kiváltságokat, hanem egész közösségeket érintő előírásokat is tartalmazott. Ez egy a korát megelőző, fontos jogi dokumentum volt, amit az alkotmányosság egyik legfőbb európai pilléreként tartanak számon mind a mai napig.
A székesfehérvári Csúcsos-hegyen 1990 óta áll a Rérfalvi Sándor által 1972-ben alkotott Aranybulla-emlékmű. 2022-ben az Árpád-ház program keretében, kormányzati támogatásból teljesen megújult az emlékmű és környezete. Kilátóterasz, kerékpáros pihenő, erdei sétaút, valamint egy új parkoló is épült a látványosság köré, ahol 800 évvel ezelőtt, 1222-ben II. András kibocsátotta az arany függőpecséttel ellátott, a magyar alkotmány alapjait jelentő szabadságlevelet.
Az Aranybulla néhány fontos rendelkezése
A dokumentum rögzítette, hogy a királynak korlátozott hatalma van, és az ország ügyeiben a nemesi rendeknek is szerepet kell játszaniuk.
Az adók kivetéséhez a királynak a nemesi rendek hozzájárulását kellett kérnie, ami az adószedés terén korlátozta a királyi hatalmat.
Védelmet nyújtott a nemesi rendeknek a királyi visszaélések ellen, és biztosította, hogy a nemesek ne kerüljenek jogtalan elítélés vagy büntetés alá.
Említést tett a szabad királyi városok jogairól is, amelyek az idők során jelentős szerepet játszottak a magyar gazdaságban és politikában.
Az Aranybulla tehát hozzájárult a magyar középkori alkotmány kialakulásához és a nemesi rendszer erősödéséhez. Jelentősége abban áll, hogy előírta a korabeli Magyar Királyság alkotmányos kereteit és meghatározta a király és a nemesi rendek közötti viszonyt.
Az idők során a magyar nemzeti identitás fontos szimbóluma lett, és 1848-ban ismételten hivatkoztak rá a magyar szabadságharc idején. Az eredeti példányok elvesztek az évszázadok során, de másolatok és más források révén ismerjük tartalmát és jelentőségét a magyar történelemben.
A fennmaradt másolatok és más források, például levéltári dokumentumok és krónikák múzeumokban, könyvtárakban és történelmi intézetekben találhatók. Az eredeti Aranybulla másolatai közül néhányat a Magyar Nemzeti Levéltár és a Országos Széchényi Könyvtár őriz. Néhány külföldi múzeum gyűjteményében is találunk Aranybulla másolatokat.
Amit az Aranybulláról tudni érdemes – animációs film
Amit a király akart – videó
